A gyerekek világa ma sokkal összetettebb, mint akár egy évtizede volt. Folyamatos információáradat, közösségi média, képernyőidő, versengés – mindezek a tényezők állandó stresszforrást jelentenek. Bojti Andrea gyermekpszichológus szerint a legfontosabb feladat az, hogy a gyerekeket nem megóvni, hanem megerősíteni kell.
„A szülők sokszor azt hiszik, hogy azzal segítenek, ha megóvják a gyerekeket minden nehézségtől. De a való életben a megküzdési stratégiák hiánya vezet a legnagyobb problémákhoz. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan kezeljék a stresszt, hogyan birkózzanak meg a csalódással.” – mondta a pszichológus a Pénzcentrumnak adott interjúban.
A gyerek nem a felnőtt barátja – de nem is zárható ki a felnőtt világából
Bojti szerint a szülők sokszor túlzottan bevonják a gyereket a saját problémáikba – politikai vitákba, anyagi gondokba, párkapcsolati feszültségekbe –, ami komoly terhet ró rájuk.
A szülő ne a gyerekkel beszélje meg a saját szorongását. Nem kell elrejteni előlük mindent, de az arány a lényeg. A gyerek partner lehet, de nem tanácsadó
– mondta a pszichológus.
A pszichológus szerint a bizalom alapvető, de az életkornak megfelelő kommunikáció kulcsfontosságú. Ha a gyerek kérdez, válaszolni kell, de nem kell minden részletet megosztani.
A pszichológus szerint a legrosszabb, amit egy szülő tehet, az az, ha eljátssza hogy magabiztos, miközben belül bizonytalan. Nem baj, ha a gyerek látja, hogy a szülő is elbizonytalanodik. Sokkal hitelesebb, ha kimondjuk: "Ezt én sem tudom, de utánanézhetünk együtt."
Iskolapszichológusok: mindenhol ott vannak, de sehol sincsenek
Hiába van elvileg minden iskolának pszichológusa, a valóságban sok intézményben csak utazó szakemberek dolgoznak, akik hetente egyszer, néhány órára tudnak megjelenni.„A legtöbb pszichológus nem megelőzni, hanem ‘tüzet oltani’ jár az iskolákba. Krízishelyzetekre van kapacitás, de a szexuális edukációra, drogprevencióra vagy érzelmi nevelésre már nem jut idő" - fejti ki Bojti.A szakember szerint a megelőzés hosszú távon sokkal eredményesebb lenne, de ehhez több forrásra és időre van szükség.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
