Nem tiltja jogszabály, hogy hazavigyétek a kijavított dolgozataitok, ahogy azt sem, hogy szükség esetén - például ha szeretnétek a szüleiteknek vagy a magántanárotoknak megmutatni - fotót készítsetek róla.
Az Oktatási Jogok Biztosa a honlapján korábban arról írt; gyakran jelenik meg a hivatalukhoz fordulók panaszaiban az, hogy a szülők nem tudják megtekinteni a gyerekeik dolgozatát, mert azt az iskola nem adja ki, csak az intézményben és egy meghatározott időszakban lehet megtekinteni. Erről az iskola a szervezeti és működési szabályzatában rendelkezik, az Oktatási Jogok Biztosa szerint ugyanakkor nem korlátlanul.
"Jelenleg nincs olyan hatályos törvényi rendelkezés, amely a tanulók tájékoztatáshoz való jogát (...) korlátozná, ennek megfelelően tehát a tájékoztatást minden esetben meg kell adni" - írják.
A dolgozat tartalma ráadásul személyes adatnak számít, amelynek az iskola csak a kezelője. Emiatt tehát törvénysértő, ha annak lefotózását, másolat készítését vagy kiadását az intézmény megtagadja.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
