A kimagasló eredményeket a tehetség és a szorgalom együtt adják: motivált, jó képességű gyerekek kellenek, de a pedagógusok hozzáadott értéke is nagy. Egy jól működő közegben a diákok remek kérdéseket tesznek fel a tanároknak, amely számukra löketet ad ahhoz, hogy plusz energiát tegyenek a munkájukba.
HVG középiskolai rangsor 2026: egy olyan gimnáziumban írták a legjobb matekérettségit a diákok, ami nem került be a top100-ba
„A tanulás nemcsak a diákokra, hanem a kollégákra is vonatkozik, hiszen folyamatosan változik a gyerekanyag, a tantervek, a módszerek, az infrastrukturális lehetőségek. Nekünk magunknak is magasra kell tennünk a mércénket, ahogy azt egyébként az ide jövő diákok is teszik saját maguk számára” – fogalmaz Rakovszky Andorás, az iskola igazgatója a hvg interjújában.
A gimnázium továbbá nem erőlteti a versenyzést, és nincs tagozatos rendszerük, mert nem tartják egészségesnek a túlzott egyoldalúságot. Ugyanakkor minden tehetséges diákot támogatnak azon a területen, amely érdekli őket. Emellett pedig különösen fontosnak tartják a közösség elfogadó légkörét. A kiemelkedő, de szociálisan visszahúzódó tanulókat is befogadják és megbecsülik, az iskola sikereihez viszont a támogató szülői háttér is elengedhetetlen.
Miért kevesebb még mindig a nők aránya a STEM területeken?
Rakovszky szerint az iskola célja nem csupán a tanulmányi kiválóság, hanem az „egész ember” nevelése: fontos, hogy a diákok jól érezzék magukat, és több területen is kibontakozhassanak. Bár a Veres Péter Gimnáziumot gyakran „reálos beállítottságúként” emlegetik, az igazgató ezzel nem ért egyet: „Attól még, ha valaki például matek OKTV-re megy, jó, ha van másfajta képzettsége is – később akár össze is érhet a kettő.”
Az igazgató úgy véli, a humán és reál tárgyak egymást erősítik – például a magyarórák fejlesztik a szövegértést, ami a matematika- és fizikaérettségin is előnyt jelent, míg a logikus gondolkodás a nyelvi versenyeken is hasznos.
A teljes interjút a hvg360 oldalán tudjátok elolvasni.
