Várhatóan a jövő héten érkezik a HVG az éves középiskolai rangsora, amelyben összegyűjtik Magyarország 100 legjobb középiskoláját.
A lista minden évben nagy figyelmet kap, hiszen sok diák és szülő számára ez az egyik legfontosabb támpont a továbbtanulásról szóló döntés meghozatalában. A nyolcadikosoknak és szüleiknek ugyanis rövidesen el kell dönteniük, melyik intézményben szeretnének továbbtanulni a következő években.
A rangsort több, objektív szempont alapján állítják össze, amelyek az iskolák tanulmányi teljesítményét és a diákok eredményeit tükrözik.
Ezek közé tartoznak:
Az iskolaválasztás során döntő szempont lehet, milyen eredményeket értek el az érettségin azok, akik korábban a nektek tetsző intézményekben végeztek.
Itt nézhetitek meg, milyenek lettek az érettségik abban a középiskolában, ahová jelentkeznétek
Előző évi listavezetők
A tavalyi rangsor élén a Budapest V. kerületi Eötvös József Gimnázium végzett. A második helyet az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium szerezte meg, a harmadik helyen pedig a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium állt.
A 2024-ben megjelent teljes rangsort itt tudjátok megnézni:
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Gyógypedagógusok részt vennének az osztálytermi munkákban, kevesebb adminisztráció, a diákok napirendjéhez igazodó fejlesztések - ilyen és ehhez hasonló javaslatok szerepelnek az SNI munkacsoport tízpontos csomagjában.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
