Mi szerepel a felvételi tájékoztatóban? Hogyan számolják a pontokat? Mikor lesznek a központi írásbelik és mikor tudom meg, hogy hová vettek fel? Maradhatok iskola nélkül? Megválaszoljuk a középiskolai felvételivel kapcsolatos legfontosabb kérdéseiteket.
Legkésőbb október 20-án, tehát a mai nap folyamán minden középfokú oktatási intézmény nyilvánosságra hozza a honlapján a felvételi tájékoztatóját, vagyis azt a dokumentumot, ami tartalmazza
A rangsorolás szempontjait az adja, hogy hogyan számolják a jelentkező diákok pontjait a középiskolai felvételi során. Például, hogy
Tíz gimnázium közül nyolc egyébként általában ragaszkodik a központi felvételi vizsga megírásához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok esetében azoknak körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces írásbeli központi felvételi megírását.
Ott, ahol ez feltétel, a diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli eredménye kell, hogy adja. Ez összejöhet úgy, hogy csak egyetlen tárgyat vesznek figyelembe, tehát vagy csak a matekot, vagy csak a magyart. De akár úgy is, hogy mindkét tárgy eredményei számítanak, de az egyiket - például a matekot - súlyozottabban nézik, mint a másik tárgyat.
Ezekről minden intézmény saját hatáskörben dönt, amit szintén a felvételi tájékoztató tartalmaz.
Hány iskolát lehet megjelölni?
A felsőoktatási felvételivel ellentétben a középiskolai felvételi során nincs meghatározva, hogy hány iskolát vagy tanulmányi területet jelölhettek meg. Akár több tucat iskolát is beírhattok, ha biztosra mennétek.
Ami a legfontosabb, hogy első helyre az az iskola és tanulmányi területet kerüljön, ahová a legjobban szeretnétek bekerülni, hiszen a felvételi eredmények kihirdetése után nem gondolhatjátok meg magatokat és iratkozhattok be például a második, harmadik vagy sokadik helyen megjelölt suliba.
Mikor és hogyan kell jelentkezni?
A jelentkezést hivatalosan 2026. február 19-ig kell leadnotok. Amennyiben kilencedik osztályba készültök, a legtöbb esetben az általános iskolátok segít a dokumentumok helyes kitöltésében és leadásában. Egyéb esetben - ha tehát hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételiztek - nektek a KIFIR rendszerét kell használnotok a jelentkezéshez és ügyintézéshez.
Az általános iskola bevonása a folyamatba nem szükséges, sőt, ha nem akarjátok, jeleznetek sem kell az intézmény felé, hogy középiskolába felvételiztek.
Mikor lesznek a központi írásbelik és mikor értesítenek, hogy felvettek-e?
Ahhoz, hogy minden gördülékenyen menjen, elengedhetetlen a határidők észben tartása.
További fontos dáumokért kattintsatok ide.
| Középiskolába felvételizel? |
Lépj be te is a "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportba! Értesülj az elsők között többek között:a felvételi követelményekrőla középiskolai pontszámításról a legjobb gimnáziumokról a központi írásbeliről valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról.
Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk. |
Lehet olyan, hogy valaki egyetlen iskolába sem kerül be?
Röviden és tömören: nem.
16 éves koráig mindenki tankötelezett, ami tehát azt jelenti, hogy muszáj valamilyen iskolába járnia.
Azok a diákok, akiket nem vesznek fel egyetlen megjelölt középfokú intézménybe sem, a rendkívüli felvételi eljárás során válogathatnak azokból az iskolákból, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.
A rendkívüli felvételi eljárásban a jelentkezést már saját magatoknak kell intézni és közvetlenül a kiválasztott középiskolába kell jelentkeznetek. Ha pedig így sem kerültök be sehova, akkor sincsen gond, hiszen vannak úgynevezett "köteles iskolák", amiknek muszáj az intézmény nélkül maradt diákokat felvenni.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
