„Tudd meg, merre tovább!” – 10 kérdés, 10 válasz az OPM-ről

Nyolcadikosként komoly döntés előtt álltok: melyik középiskola, milyen irány, milyen szakma illik hozzátok? Ebben segít nektek az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM). 10 kérdés – 10 válasz formában elmondjuk, mire számíthattok.

1. Mi az OPM, és miért van rá szükség?

Az OPM egy országos online kérdőív, amit minden nyolcadikos kitölt. Azért találták ki, hogy könnyebb legyen eldönteni, milyen középiskolai irány felel meg nektek: gimnázium, technikum vagy esetleg szakiskola. A kérdések segítenek végiggondolni az érdeklődési körötöket, képességeiteket és azt is, hogy a jövőben milyen munkakör lenne számotokra a legjobb.

Középiskolába felvételizel?

Lépj be te is a "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportba

Értesülj az elsők között többek között:

a felvételi követelményekről

a középiskolai pontszámításról

a legjobb gimnáziumokról

a központi írásbeliről

valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról.

 

Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk.

2. Akkor is ki kell töltenem, ha tudom, hogy mi szeretnék lenni?

Igen, minden nappali tagozatos nyolcadikosnak, az ország összes általános iskolájában ki kell töltenie az OPM-t. Fontos, hogy ti vagytok a célcsoport, nem a szülők, nem a tanárok – nektek ad visszajelzést, személyre szabottan.

3.  Rendben, ez akkor egy komoly teszt?

Az OPM nem klasszikus értelemben vett teszt, ahol van jó vagy rossz válasz. Ez inkább egy önismereti „tükör”. Az állítások kapcsán azt kell bejelölnötök, hogy „így van”, „nem így van” vagy „nem tudom eldönteni”. Így a végén nem pontszámot kaptok, hanem képet magatokról.

4. Kötelező olyan irányban továbbtanulnom, ami a végén kijön?

A felmérés végén egy személyre szabott „Visszajelző lapot” kaptok. Ez olyan, mint egy gyors pályaorientációs tanácsadás: megmutatja, mely irányok, ágazatok és iskolatípusok illenek hozzátok. Nem kötelez semmire, de ötleteket ad, és segít abban, hogy ne csak találgassatok, hanem tudatosabban döntsetek.

5. Mi van akkor, ha tele lesz furcsa kifejezéssekkel a kérdőív, amiket nem értek?

Ne aggódjatok, az OPM-et 14 évesekre szabták. Nem bonyolult szakkifejezéseket kaptok, hanem egyszerű, érthető állításokat a képességekről, érdeklődésről, jövőképről. Így sokkal könnyebb őszintén válaszolni, és a végeredmény is életszerűbb lesz.

6. Hány perc alatt kell végeznem?

91 kérdés, nagyjából 45 perc – pont egy tanórányi idő. Fontos, ha közben megszakítjátok a mérést vagy bezárjátok véletlen a böngészőt, akkor elölről kell kezdenetek.

7. Az osztályfőnök vagy a szüleim látják az eredményt?

Ti, és csak ti – hacsak meg nem osztjátok valakivel. A rendszer nem gyűjt személyes adatokat, az iskola csak azt látja, hogy kitöltöttétek-e vagy sem. A válaszaitokat nem tárolják, így az anonimitás teljesen biztosított.

 

shutterstock

8. Valamilyen segédeszközt kell magammal vinnem?

Nem, nem kell.

9. Ha nem akarom komolyan venni, és csak végigkattintgatom, az baj?

Az OPM egy ritka alkalom, amikor külső, független szemszögből kaphattok képet magatokról. Ez segíthet abban, hogy elkerüljétek a „próbáljuk ki, aztán majd meglátjuk” típusú iskolaválasztást. Minél őszintébben válaszoltok, annál pontosabb lesz a visszajelzés – így magatoknak spóroltok időt és energiát.

10. Meddig lehet kitölteni?

A 2025/26-os tanévben szeptember 17. és október 9. között az iskolában. Az OPM laptopon, számítógépen, tableten vagy akár telefonon is működik. Érdemes a visszajelző lapot elmenteni vagy kinyomtatni, hogy később is kéznél legyen.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.