A NAT felülvizsgálatánál az MI szerepe is napirendre kerülhet

A Kormányinfón kérdezték Gulyás Gergelyt arról, hogy a jövőben milyen szerepet kaphat a mesterséges intelligencia a közoktatásban.

A Nemzeti alaptanterv ötévenként esedékes felülvizsgálata idén lenne aktuális, ám a Pedagógusok Szakszervezete nemrég úgy nyilatkozott: nincs információjuk arról, hogy ez a folyamat már elindult volna.

Megszólalt a Belügyminisztérium a NAT felülvizsgálatáról és a kompetenciamérések jövőjéről

Most a minisztert arról kérdezték a Kormányinfón, hogy szóba kerülhet-e a mesterséges intelligencia a NAT módosításakor. Gulyás válaszában hangsúlyozta:

„Az öt év utáni kötelező értékelés lehetőséget ad arra is, hogy felmérjük, milyen szerepet kell kapnia a mesterséges intelligenciának az oktatásban.”

Hozzátette, hogy személy szerint továbbra is a „természetes intelligencia” híve, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a változásokat, amelyeket az MI megjelenése hoz. Arra pedig, hogy mindezt miként lehet beilleszteni az oktatási rendszerbe, szerinte a jövő év ad majd alkalmat.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.