A Tatai Református Gimnázium 11. évfolyamos diákjai a világ egyik legnagyobb robotépítési versenyén, a World Robot Olympiad (WRO) európai döntőjén bronzérmet nyertek a Robomission kategóriában, ahol 37 országból több mint 160 csapat mérte össze tudását.
A Tatai Református Gimnázium Zsiguli nevű csapata – Ódor Artúr, Bujdos Péter és Somogyi Bercel – a legnépszerűbb Robomission kategóriában indult, és 26 csapatot előzött meg, ezzel bronzérmet szerezve. A világversenyre a győri nemzeti döntőn elért ezüstérem révén jutottak ki, ahol európai, ázsiai és afrikai csapatokkal is összemérhették tudásukat.
A World Robot Olympiadon 8–19 éves, 2–3 fős csapatok indulhatnak különböző kategóriákban, az idei Open European Championshipet szeptember 2. és 5. között Ljubljanában rendezték meg, Magyarországot 14 csapat képviselte.A Robomission kategória különlegessége, hogy a robotoknak nemcsak előre megadott feladatokat kell megoldaniuk, hanem a helyszínen ismertté váló kihívásokat is teljesíteniük kell. A Tatai Református Gimnázium diákjai hónapokon át készültek, megtervezték és felépítették robotjukat, a sikerhez pedig elengedhetetlen volt programozói tudásuk.A gimnázium diákjai a nemzetközi megmérettetéseken Kínában is bizonyítottak. A Pekingben megrendezett Youth Robotics Innovation programon két csapatuk aranyérmet nyert: az egyik Team Spirit Star díjat kapott, a másik pedig a drónversenyt nyerte meg.A Tatai Református Gimnázium tíz éve működteti robotépítő és -programozó szakkörét, azonban diákok nemcsak ennek keretében, hanem a digitális kultúra és fizikaórákon is dolgoznak a robotokkal.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
