Ennyivel emelkedhet a pedagógusok fizetése októbertől

Az őszi béremelés nem mindenkinek jár automatikusan.

A Belügyminisztérium a tanévnyitó szakmai konferencián közzétett előadásában bemutatták, hogy a teljesítményértékelésen a kiemelkedő minősítést, vagyis a legalább 80 pontot,  elérő pedagógusok kötelezően 20-60 ezer forintos fizetésemelést kapnak.

Az átlagosan teljesítő tanároknak járhat 1-20 ezer forintos béremelés, a fejlesztendő kategóriába került pedagógusoknak viszont nem jár semmilyen pluszpénz.

A slide-on külön kitértek arra is, hogy javasolják, hogy ez az összeg külön soron szerepeljen a kinevezéseknél, melyeket a pedagógusok szeptember 20-ig kapnak majd meg.

A BM azt is megjegyezte, ha a pedagógus munkahelyet vált, akkor a teljesítményértékelésének eredményét csak akkor veszik figyelembe, ha ugyanabban a tankerületben marad. Az óvodapedagógusok esetében pedig ha ugyanannál az óvodaközpontnál marad, de például egyik tagóvodából átmegy valaki egy másik tagóvodába.

Az Eduline-on korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a szakszervezetek miért baj, ha ez az összeg beleszámít a pedagógusok fizetésemelésébe.

Arról nem beszélve, hogy a teljesítményértékelésen többek között volt olyan tanár, akit azért pontoztak le, mert a jelenlegi oktatási rendszer ellen sokat lázadozott, de akadt arra is példa, hogy a pedagógus azért kapott kevesebb pontot, mert egy műtét miatt hosszabb ideig volt táppénzen, ami nem tetszett az igazgatónak.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.