Mikor tartják az általános iskolában az évzárókat 2025-ben?

Már csak pár nap.

Hivatalosan a 2024/2025-ös tanév június 20-án (péntek) ér véget, és kezdetét veszi a nyári szünet. Az utolsó héten a diákok már nem tanulnak, az iskolák többségében kirándulni, fagyizni viszik az osztályokat vagy éppenséggel sportnapot szerveznek nekik.

A legtöbb intézményben az utolsó napon, azaz pénteken megtartják az évzárót is, de vannak olyan iskolák, ahol szombatra vagy legrosszabb esetben a következő hétre esik az évzáró.

Ha nem mentek el az évzáróra, és nem veszitek át a bizonyítványotok, akkor azt az iskola titkárságán megőrzik és nyitvatartási időben bármikor bemehettek érte.

De akkor sincs baj, ha egész nyáron nem lesztek itthon, mert a bizonyítványotokat akár szeptemberben is átvehetitek, ha korábban nincs rá szükségetek valami miatt. Az évvégi jegyeiket pedig a KRÉTA-ban is megnézhetitek.

Hogy mikor kezdődik a 2025/2026-os tanév, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István