Plusz egy év ovi: egyes megyékben továbbra is kiugróan magas a szakszolgálati vizsgálatok aránya
Mutatjuk a legfrissebb adatokat.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Az egyik oktatási csoportban merült fel a kérdés, hogy mit lehet tenni, ha a szülő meggondolta magát júniusban, és inkább azt szeretné, hogy nagycsoportos gyereke maradjon még egy évet az oviban, és ne kezdje el szeptemberben az elsőt.
Ebben az esetben sajnos már semmit sem lehet tenni. Ha az ovis augusztus 31-ig betölti a hatot, és nem kérelmezték a szülők az Oktatási Hivatalnál még januárban a plusz egy évet, akkor a gyereknek szeptemberben iskolába kell mennie.
Az Eduline-on is részletesen foglalkoztunk azzal, hogy 2025-ben összesen 24 124 kérelmet nyújtottak be a 2025. augusztus 31-ig hatodik életévüket betöltő, azaz a következő tanévtől iskolaköteles gyerekek szülei. Közel 1100 kérelmet tehát elutasítottak, az indoklás szerint azért, mert “az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet”.
Mutatjuk a legfrissebb adatokat.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.