A fiú szidni kezdte az őrt, majd többször is megpróbált ököllel behúzni neki egyet, sikertelenül.
Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettével vádolja a Miskolci Járási Ügyészség azt a fiút, aki egy évvel ezelőtt rátámadt egy iskolaőrre az egyik borsodi általános iskolában – írja az ügyészség a saját honlapján.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye szerint a fiú egy borsodi általános iskola felső tagozatos tanulója, és tavaly június közepén az iskolában éppen szolgálatot teljesítő iskolaőrre támadt. Eleinte heves szóváltásba keveredtek, majd a fiú trágár szavakkal szidalmazta, fenyegette, és ezek után megpróbálta ököllel többször is arcon csapni.
Az iskolaőr védekezett, majd sikeresen lefogta az agresszív diákot és az igazgatói irodába kísérte. Ott a fiú az igazgatóhelyettes jelenlétében újból sértegetni kezdte az őrt, próbálta verekedésre hívni, és többször is megpróbált rátámadni. Ezt az igazgatóhelyettes úgy próbálta megakadályozni, hogy kettejük közé állt és próbálta fegyelmezni a fiút.
Az ügyészség az általános iskolás fiú büntetlen előéletére való tekintettel eltekint a tárgyalástól, helyette próbára bocsájtást indítványozott azzal a kitétellel, hogy rendeljenek mellé egy pártfogót. Továbbá megszabta azt is, hogy a fiú köteles a pártfogója által meghatározott magatartásjavító foglalkozáson részt vennie.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
