Mikor lesz az őszi szünet 2025-ben?

Nem árt már most beírni a naptárotokba.

Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje

Bár a 2025/2026-os tanév rendjére még várni kell, de a korábbi évek alapján nagyjából meg lehet saccolni, hogy mikor lesz az őszi szünet a 2025/2026-os tanévben.

Mivel október 23-a idén csütörtökre esik, ezért az október 24-e péntek is munkaszüneti nap lesz, amit egyébként október 18-án (szombaton) kell ledolgozni. Mivel a következő héten november 1-je szombatra esik, ezért nagy valószínűséggel a diákok a teljes hetet megkapják.

Ebből adódóan nagy eséllyel a 2025/2026-os tanévben az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 22-e (szerda).

  • Az őszi szünet első napja: 2025. október 23. (csütörtök)
  • Az őszi szünet utolsó napja: 2025. november 2. (vasárnap)

Ebből fakadóan pedig feltehetően az őszi szünet utáni első tanítási nap 2025. november 3. lesz.

Természetesen amint kijön a 2025/2026-os tanév rendje, cikkünket frissítjük.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.