Mobiltelefonra gyűjtött, helyette viszont az összes megtakarított pénzét a társainak adta.
Három éve érkezett Magyarországra édesanyjával és testvéreivel az az ukrán menekült kisfiú, aki Egerben az összes zsebpénzét; 63 ezer forintot adományozott a Dunchenne-szindrómás, súlyos beteg iskolatársai gyógykezelésére.
Andrej nagylelkű adományáról a napokban az RTL Híradó számolt be. Mint az a riportból kiderül; az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskolában az osztályok között vándorol egy persely, amibe a diákok az intézmény két tanulója, Barni és Tálti, az izomsorvadással küzdő testvérek gyógykezelésére dobhatnak adományokat. A háború elől a családjával Magyarországra menekült harmadik osztályos ukrán kisfiú, Andrej, aki tavaly vesztette el az édesapját, ebbe minden megtakarított pénzét beledobta, miután megtudta, hogy iskolatársa csak külföldön, nagyon sok pénzért tudna meggyógyulni.
MINDEN PÉNZÉT ODAADTAMinden megtakarított pénzét, 63 ezer forintot odaadott beteg iskolatársának és annak testvérének egy harmadikos ukrán kisfiú Egerben. Andrej a háború elől menekült Magyarországra. Édesapját tavaly vesztette el. Mobilra gyűjtött, de amikor megtudta, hogy a súlyos beteg fiúk gyógykezelésére gyűjtenek az iskolában, minden pénzét a perselybe dobta. Az RTL Híradónak azt mondta: inkább nekik adja a pénzt, hogy ne legyenek betegek.
Posted by RTL Híradó on Saturday, May 17, 2025
Édesanyját az iskola azonnal felhívta, akivel azonban a fia korábban megbeszélte, hogy szeretné a beteg társainak adományozni a pénzét. Korábban mobiltelefonra gyűjtött, de azt fontosabbnak érezte, hogy a társain segítsen.
Rájöttem, hogy inkább nekik adom oda azt a pénzt, hogy ne legyenek betegek
- mondta a kisfiú.
Andrej tanára és a beteg fiúk édesanyja összefogtak és elérték, hogy az egyik hazai cég egy telefont adományozzon a nagylelkű kisfiúnak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
