Meddig tart a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban?

Május 12-én kezdődik a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban – mutatjuk, mit kell róla tudni.

Ha egy diák nem jutott be egyetlen középiskolába sem a normál felvételi időszakban, vagy időközben meggondolta magát, 2025. május 12. és augusztus 31. között lehetősége van újra próbálkozni. Ebben az időszakban már közvetlenül kell jelentkezni a kiválasztott iskolába – ott, ahol még vannak szabad helyek. A jelentkezést személyesen, az intézménnyel egyeztetve lehet intézni.

Ezek a középiskolák hirdetnek rendkívüli felvételit: itt a lista

Jelentkezés menete

A középiskolák általában a saját honlapjukon szokták jelezni, ha rendkívüli felvételit hirdetnek. Itt lehet megnézni, hogy van-e még szabad hely valamelyik osztályban vagy tagozaton, illetve azt is, hogyan lehet jelentkezni és meddig.

Amennyiben egy számotokra szimpatikus iskolában vannak még üres férőhelyek, a jelentkezést egyénileg kell intézni és felvenni a kapcsolatot az intézménnyel. A jelentkezési lapot legtöbbször szintén az iskola honlapjáról lehet letölteni, amit ki kell tölteni, majd az iskola által megadott módon eljuttatni hozzájuk.

A középiskolák maguk határozzák meg, hogy mi alapján veszik fel a jelentkezőket. Erről általában szintén a honlapjaikon tesznek közzé tájékoztatást.

Fontos tudni, hogy az Oktatási Hivatal oldalán lokációra szűrve meg lehet keresni azokat az iskolákat, ahol van rendkívüli felvételi. A keresőprogramot ide kattintva tudjátok megnyitni.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István