Ugrásszerűen nőtt az oktatási ágazat népszerűsége, mióta technikumban is lehet óvodai nevelőnek tanulni.
Az idei beiskolázási adatok alapján a nyolcadik osztályos tanulók 43,45%-a (31 891 fő) a technikumi, 16,54%-a (12 140 fő) szakképző iskolai, 2,17%-a (1 591 fő) szakgimnáziumi intézménybe nyert felvételt - írja a honlapján az Innovatív Képzéstámogató Központ emlékeztetve arra, hogy a szakképzés népszerűsége azt követően nőtt meg a pályaválasztás előtt álló diákok körében, hogy a kormány 2020-ban jelentősen átalakította azt.
Bejegyzésében az IKK arról is ír, hogy mely ágazatokra jelentkezett a legtöbb diák. Állításuk szerint 115 százalékkal, ugrásszerűen megnőtt az oktatási ágazatba jelentkezők száma, miután elindították az óvodai nevelő technikusi képzést és az oktatási szakasszisztens képzést.
Emellett a technikumok esetében az
A szakképző iskolák esetében pedig a
Ez többnyire megfelel az elmúlt évek trendjeinek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
