Így próbálják elkerülni a tankerületek a felmentési idő és az arra járó távolléti díj kifizetését.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a napokban Facebook-posztban hívta fel a figyelmet arra a gyakorlatra, amely szerint több tankerületi központ közös megegyezéssel próbálja megszüntetni a nyugdíjas pedagógusok jogviszonyát. A szakszervezet határozottan óva inti a kollégákat attól, hogy ebbe belemenjenek, mert ezzel jelentős jogosultságoktól eshetnek el.
A PDSZ szerint a tankerületek ezzel a lépéssel elsősorban a felmentési idő és az arra járó távolléti díj kifizetését szeretnék elkerülni. A jogszabályok alapján ugyanis a nyugdíjas jogviszony felmentéssel megszüntethető, és ilyenkor — a szolgálati idő hosszától függően — akár nyolc hónapos felmentési idő is megilletheti a pedagógust. Ennek felére a munkáltató köteles mentesíteni a munkavégzés alól, miközben a dolgozót távolléti díj illeti meg.
KSH: minden második általános iskolai tanár 50 éves vagy annál is idősebb
A poszt kiemeli: közös megegyezés esetén a pedagógus sem felmentési időre, sem végkielégítésre nem jogosult. Ilyenkor csupán a ki nem vett szabadságokat kell kiadni, vagy azokat pénzben megváltani. A szakszervezet arra kéri a nyugdíjas kollégákat, hogy ne írjanak alá ilyen megállapodást, hanem kérjék a felmentéssel történő jogviszony-megszüntetést.
Fontos jogi részlet, hogy a felmentés szabályai alapvetően nem tesznek különbséget aktív és nyugdíjas munkavállaló között. A PDSZ posztja szerint a munkáltató a „nyugdíjas” státuszt ugyan felmentési indokként használhatja, és ilyenkor nem köteles másik munkakört felajánlani, de a felmentési idő és a hozzá kapcsolódó juttatások ugyanúgy járnak.
Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból
A szakszervezet a posztban azt is tisztázza, hogy nyugdíjasnak minősül mindenki, aki:
A jogszabályi háttér a Pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben (Púétv.) található: a felmentési szabályokat a 49. §, a felmentési idő és a végkielégítés részleteit pedig az 52–57. § tartalmazza.
A PDSZ minden érintett pedagógust arra buzdít, hogy ne engedjenek a tankerületi központok kérésének, és ha jogi vagy szakmai segítségre van szükségük, forduljanak a szakszervezethez.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
