A szülők szerint a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak perében hamisan tanúskodott a tankerületi igazgató.
A Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott tanárok pere után most az érintett diákok szülei is összefogtak, akik állítják, a tankerületi igazgató hamisan állítja, hogy egy óra sem maradt el a pedagógusok távozása után – írja a Válasz Online.
2022-ben több iskolában, köztük a Karinthy Frigyes Gimnáziumban is, a "munka jogellenes megtagadása" miatt számos tanárt bocsátottak el. A Karinthyból összesen 6 pedagógust menesztettek, akiknek elbocsátását azzal indokolták, hogy a korábbi polgári engedetlenségi akciók, sztrájknapok, és az egyhetes munkabeszüntetés miatt az érintett pedagógusok akadályozták a diákok "tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását".
A tanárok azután folyamodtak a polgári engedetlenséghez, hogy a kormány az akkor újonnan bevezetett sztrájktörvénnyel próbálta megcsonkítani a sztrájkjogukat. Ezután a tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt pert indítottak a Külső-Pesti Tankerületi Központ ellen.
A bíróság 2024-ben végül elutasította a tanárok keresetét. Miután a fellebbezést követően másodfokon is lezárult a tanárok pere, most a karinthys diákok szülei léptek elő. Káldos János szociológus, az egyik diák édesapja büntető feljelentést tett a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója, Rábel Krisztina ellen.
Káldos azt állítja, hogy „az első hetekben önszorgalomból regisztrálták a helyettesítések és az elmaradt órák számát, és mivel látták, hogy azokat a KRÉTA rendszer is a valósághoz hűen rögzítette, egy idő után felhagytak a számlálással.”
A lapnak az apuka azt nyilatkozta, hogy 2023. december 1-től egészen a téli szünetig 221 helyettesítést kellett tartani az elbocsátott tanárok hiánya miatt. Bár ennek egy részét meg tudta oldani az iskola, 116 óra teljesen elmaradt.
Ennek azért van jelentősége, mert a tanárok perében a minisztérium és a tankerület szerint a pedagógusok tiltakozása sértette a diákok tanuláshoz való jogát, a tanárok viszont azzal érveltek,hogy a "diákok joga sokkal jobban sérült a kirúgások után elmaradt órák sokasága miatt, mint az engedetlenkedés alatt."
Rábel Krisztina a bíróságon azt állította, hogy nem maradtak el órák a kirúgások után. A szülőknek ezzel szemben más a véleménye.
„Amikor jeleztük, hogy ez a mi összesítésünk szerint nem igaz, a tankerületi igazgatónak az volt a válasza, nem tudja, hogy mi ezeket az adatokat honnan gyűjtöttük össze, ő megnézte a KRÉTÁ-t és abban azt látta, hogy nem volt egyetlen elmaradt óra sem”
- mondta a lapnak Káldos János.
A szülők az állítják, hogy a KRÉTÁ-ban az elmaradt órák egy része rögzítve van, ezeket ugyanis ők is látják a rendszerben.
Az új feljelentésnek azért van nagy súlya, ugyanis, ha a bíróság kimondja, hogy Rábel Krisztina hamisan tanúskodott a perben, meg kell fosszák őt tisztségétől, mivel büntetett előélettel senki nem láthat el közhivatalt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
