A legtöbb iskolában csak a magyar és matek központi írásbeli eredmények alapján számolják a pontokat.
2025-ben március 3-20. között tartják a szóbeli felvételi vizsgákat azokban a középiskolákban, ahol a felvételi tájékoztató alapján ez is a pontszámítás és a felvétel feltételét képezi.
Ha az iskola kéri a szóbeli felvételit is, akkor annak behívási ponthatárait az iskolák a honlapjaikon teszik közzé, vagy arról tájékoztatást küldenek a hozzájuk jelentkező diákoknak.
HVG Középiskolai rangsor 2025 |
Idén is összeállította a középiskolai rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát Magyarország száz legjobb középiskolájáról a hvg360-on. A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy október 25-től az újságárusoknál is beszerezhető. |
Fontos tudni, hogy középiskolánként változik a pontszámítás, ezért van olyan intézmény, ahol csak és kizárólag a központi írásbeli eredménye számít, míg máshol az általános iskolából hozott jegyeket is figyelembe veszik.
Mutatjuk gimnáziumonként a negyedikesek szóbeli behívási ponthatárait:
ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (2025-ös HVG-rangsor 4. hely)
Csak a magyar és a matek központi írásbeli eredménye alapján hívják be a diákokat a szóbelire.
Deák Téri Evangélikus Gimnázium (2025-ös HVG-rangsor 7. hely)
Szóbeli vizsgára azokat a diákokat hívják be, akik elérték ezt a ponthatárt központi írásbelin és benyújtották a felekezeti kötődésről szóló igazolást.
Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (2025-ös HVG-rangsor 9. hely)
Azokat a diákokat hívják be a szóbeli felvételire, akik a magyar és a matematika írásbelin (az összesen szerezhető 100 pontból) legalább 86 pontot értek el.
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (2025-ös HVG-rangsor 20. hely)
A szóbeli beszélgetésre a hozott pontszámok alapján (általános iskolai + írásbeli eredmények) hívják be a diákokat.
Erre a cikkünkre kattintva mutatjuk, hány ponttól hívták be szóbelizni a hatodikosokat.
A nyolcadikosok szóbeli behívási ponthatárairól részletesen az alábbi cikkünkben olvashattok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
