Március 14-ig várják az intézmények jelentkezését a vízivást népszerűsítő Happy-hét programjaira.
Idén 15. alkalommal szervezik meg a vízivást népszerűsítő Happy-hetet, ami szorosan kapcsolódik a március 22-i víz világnapjához. Ezúttal különleges kezdeményezéssel csábítja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az óvodákat és iskolákat a részvételre – írja az MTI.
„A március 17-én induló – tizenötödik – tematikus egészséghéten a vízivás jótékony élettani hatásáról hallhatnak a gyerekek, megtudhatják miért a víz a legjobb szomjoltó, és kreatív módszerek, praktikák segítségével növelhetik is a napi vízbevitelüket” – fogalmazták meg a közleményükben.
Hozzátették: idén egy rekordkísérlet felállításába is belevágnak.
„A gyermekkori túlsúly és elhízás megakadályozásának egyik kulcsa a megfelelő folyadékbevitel. A nap folyamán elfogyasztott folyadék mennyisége és minősége amellett, hogy hatással van a fiatalok fejlődésére, az iskolai teljesítményt is befolyásolhatja. A gyermekkori túlsúly és elhízás világszerte egyre nagyobb problémát jelent, amely a magyar gyerekek 26 százalékát érinti az NNGYK kutatása alapján” – fejtették ki.
Mivel a cukros üdítőkből és a gyömülcsitalokból származó kalóriabevitel nem elhanyagolgató szereplője a túlsúly és az elhízás kialakulásának, fontos, hogy a gyerekek hozzászokjanak ahhoz, hogy a szomjukat elsősorban vízzel oltsák. Az energiát tartalmazó italokat pedig csak alkalmanként, módjával fogyasszák.
Ennek okán idén a, Happy-hét keretein belül, megkísérlik felállítani a tömeges vízivás hazai rekordját, amiben a tematikus egészséghétre jelentkező intézmények nagy szerepet játszanak.
„Tavaly országosan 1144 óvodában és iskolában tartottak Happy-hetet, így több mint 154 ezer fiatalhoz jutottak el az NNGYK üzenetei. A programhoz évről évre egyre több intézmény csatlakozik” – buzdítják a jelentkezésre, az intézményeket a közleményükben.
A rekordállítás kezdeményezése mellett az NNGYK számos programötletet és oktatási anyagot, segédletet biztosít az iskoláknak és óvodáknak az egészséghét megszervezéséhez. A témahétre ezen a linken keresztül lehet jelentkezni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
