Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
13 igennel, 5 nemmel és 0 tartózkodással a csepeli képviselő-testület február 27-ei ülésén megszavazta a kerületi óvodák átcsoportosítását.
Ahogyan azt a hvg.hu nemrég részletesen kifejtette, Csepel önkormányzata 2024-ben egy javaslatot nyújtott be a kerület óvodáinak átszervezésére. A terv szerint hat óvodában – Mesevár, Kerek Világ, Fenyves, Zsongás, Napsugár, Füstifecskék Tagóvoda - szüntetnék meg a teljes ellátást úgy, hogy másik óvodákba költöztetnék a csoportokat.
A tervet komoly nemtetszést fogadta, elsősorban az érintett szülők körében, akik petíciót is indítottak, és több pedagógus is melléjük állt az ügyben.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere korábban arról nyilatkozott, hogy az átszervezést azért tartja szükségesnek, mert a folyamatosan fogyó gyerekek száma miatt jelenleg is több csoport szünetel, valamint pedagógusokból is hiány van.
A résztvevő civilek között több szülő is megjelent az ülésen, akik az óvodákkal kapcsolatos napirendi pontnál táblákat emeltek a fejük fölé, ezzel fejezve ki, hogy nem támogatják az egyes intézmények megszüntetését.
Borbély Lénárd nyitóbeszéde után először Hirholczné Faragó Tünde, a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda igazgatója szólalt fel, aki ismét bemutatta azokat a statisztikákat, melyekre az óvodák átszervezésének döntését alapozták:
Csepelen jelenleg 21 tagintézményben 2515 óvodai férőhely jut a gyerekekre. A statisztikák szerint 2014-ben a beiratkozó gyerekek száma 2487 fő volt, ami mára 27 százalékkal lecsökkent: 1816 főre. A tendencia miatt a következő években pedig még kevesebb óvodásra számítanak.
Az igazgató szerint a gyerekek mellett az óvodapedagógusokból is hiány van: 2025-ben 40 szakember hiányzik az óvodákból, 19 csoportban pedig mindössze csak egy óvodapedagógus dolgozik.
A szülők a kiválasztott óvodák között is kifejezetten ellenezték a Napsugár Óvoda megszüntetését. Ennek oka, hogy ez az egyetlen óvoda a XXI. kerületben, ahol mozgáskorlátozott gyerekeket is fogadnak, és egyéb sajátos nevelési igényű kicsiket is szívesen látnak.
Ennek kapcsán Hirholczné Faragó Tünde azt mondta, hogy a Napsugár Óvodában is drasztikusan csökken a gyerekek száma. A befogadható 100 gyerek helyett jelenleg 48-an vannak az intézményben. A súlyos mozgáskorlátozással élő gyerekek száma az óvodában jelenleg 5 fő. Az a logikus döntés, ha a kisebb létszámú óvodákat integrálják a nagyobb létszámúakba.
A Fenyves Óvoda pedig végül kimenő rendszerben fog megszűnni. Viszont a következő évben azokat a gyerekeket még fogadni fogja, akiknek a testvéreik jelenleg is oda járnak.
Az ülésen az is kiderült, hogy minden óvoda megtarthatja a szakmai kiegészítő programját. Az önkormányzat által biztosított foglalkozások minden gyerek számára továbbra is elérhetőek lesznek. A polgármester kijelentése szerint az óvodák költségvetése sem változik az átcsoportosítás ellenére sem.
Borbély Lénárd a felmerülő kérdések kapcsán elmondta, hogy az üresen maradó ingatlanokat a Dél-Pesti Tankerületnek fogják felajánlani ingyenesen. Az ezután megmaradt épületek a fenntartó tulajdonában maradnak, és létszámnövekedés esetén akár az újranyitásukra is lehetőség lesz a jövőben.
Kiss Kornél a Magyar Kétfarkú Kutyapárt képviselője megkérdezte, miért rögtön 6 óvodát akarnak bezárni. Mivel szerinte:
„nehezen hihető el, hogy a szakágazatok most vették hirtelen észre, hogy 1000 gyerek hiányzik a rendszerből.”
Az igazgató ezt a kijelentést cáfolta, ugyanis a csökkenő tendenciát már évek óta látják. Az ezzel kapcsolatos első intézkedésük a csoportlétszámok csökkentése volt. Jelenleg 22 csoportot szüneteltetnek.
„A pedagógusi háló ezzel egyre gyengült, így a pedagógusok létszáma jobban csökkent, mint a gyerekeké. A két csökkenés együttes mutatója azt eredményezi, hogy 21 tagóvodát ennyi pedagógussal és ennyi gyerekkel nem tudnak ellátni.”
- mondta Hirholczné Faragó Tünde.
Az ülésen a képviselők közül volt, aki megkérdezte, miért nem elég csak három óvodát bezárni. Ennek kapcsán Hajdu Imre képviselő arról adott tájékoztatást, hogy az átcsoportosítások után minden óvodában legalább 30 százalék – egyes helyeken 40 százalék – üres hely továbbra is meg fog maradni. A csökkenő gyerekszám miatt így 1-2 éven belül újra hozzá kellene nyúlni a rendszerhez, ha a tervezettekkel szemben kevesebb intézményt szüntetnek meg.
Dukán Andárs Ferenc Csepel momentumos önkormányzati képviselője szerint a javaslat előkészítési folyamata nem volt megfelelő. Szerinte a jelenlegi problémákról egy felmenőrendszer megkezdése előtt kellene elkezdeni beszélni és csak akkor lehetne róla dönteni, ha megvizsgálásra került mi lesz általánosságban a jövője a csepeli óvodásoknak.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).