Pár nappal ezelőttig még méltánytalannak és indokolatlannak tartották, most már azonban ezek a pontok nem szerepelnek az OH honlapján.
Gyorsan a kormányéhoz igazította az álláspontját a kompetenciamérésekkel kapcsolatban az Oktatási Hivatal - vette észre a Tanítanék.
Míg a honlapjukon a kompetenciamérések osztályozásával kapcsolatban február 22-ig azt írták; az szakmailag nem indokolt, a digitális rendszerben nem lehetséges és nem is lehet méltányos teljesítményskálát kialakítani, az osztályozást javasló belügyminisztériumi rendelettervezet megjelenése után ezek a pontok lekerültek a honlapról. Csupán annyi maradt ott, hogy a mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való helyi, iskolai értékelését a Hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tananyagot kérik számon. Tájékoztatást a mérésekkel kapcsolatban ugyanakkor a jogszabály megjelenését követően fognak adni.
A változás azt követően jött, hogy a kormány honlapján megjelent egy rendelettervezet, amely szerint március 1-től osztályoznák a kompetenciaméréseket.
Az ezzel kapcsolatos nyílt levelében a Tanítanék azt írja; ez egy átgondolatlan, igazságtalan és méltánytalan intézkedés.
"Az osztályozás igazságtalan, torzítja a valós teljesítményt. Egy ilyen döntés nem a diákok fejlődését segíti, hanem tovább mélyíti a szociális és családi különbségeket, hátrányba sodorva sokakat" - teszik hozzá a nyílt levelükben.
Ebben követelik a(z);
valamint azt, hogy a Kormány ne avatkozzon bele az iskolai osztályozásba.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
