Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Hogyan alakulnak át a kompetenciamérések? Egy nap hány tesztet írhat egy diák? Lehet-e segédeszközöket használni? Kompetenciaméréssel foglalkozó cikksorozatunk első részében a legfontosabb gyakorlati kérdésekre válaszolunk.
Már csak egy napig lehet véleményezni
, amelynek értelmében már március 1-től tétje lenne a kompetenciaméréseknek. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a diákok mérésen nyújtott teljesítményét „osztályzatokkal díjazzák”.
Nem az aktuális tananyagot kérik számon
„A kompetenciamérésre kapott érdemjegy az év végi osztályzat megállapítása során két érdemjegynek számít. Az országos mérés, értékelés során a tanuló által elért képességszint érdemjegyre történő átszámítását a hivatal honlapján közzétett útmutató alapján kell megállapítani.” – olvasható a tervezetben, amelyben kitérnek arra is, hogy a tanulmányi eredménybe a 2025. március 1-je után megírt országos mérés eredményei már beszámítanak.
Vagyis nagy mértékben meghatározza, hogy 4-11. osztályban egy diákot év végén hányasra zárnak majd le például magyarból, matekból, természettudományokból, történelemből vagy éppenséggel idegen nyelvből.
Azt érdemes megjegyezni, hogy cikkünk írásakor az Oktatási Hivatal oldalán arra kérdésre, hogy értékelhetők-e a mérések érdemjeggyel, a következőt válaszolták:
Az országos mérések elsődleges célja az iskolák oktatási teljesítményének megismerése, továbbá az iskolának, a fenntartónak adatokkal történő támogatása az eredményesebb iskolai fejlesztések megalapozása céljából.A mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való helyi, iskolai értékelését a Hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tananyagot kérik számon.

Ugyanakkor azt megjegyezték, hogy a „kompetenciamérés rendszerszintű értékelését lehetővé tevő jogszabály megjelenését követően a Hivatal annak megfelelően fog tájékoztatást nyújtani.”
Még nagyobb lesz a teher
Arról nem beszélve, hogy a kompetenciamérés eredményei a 2025/2026-os középiskolai felvételinél is beszámítanák, így a 6 osztályos gimnáziumba készülő ötödikeseken és a hetedikeseken a többi évfolyamhoz képest még nagyobb lesz a teher.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója nemrég úgy fogalmazott a szerkesztőségünknek, hogy korábban jóval kevesebb kompetenciamérés volt, de a tanárok teljesítményalapú bérezése miatt sűrítette meg ezeket a kormányzat, a sok teszt viszont a gyerekeknek már túl megterhelő lett. Emiatt fordul elő egyre gyakrabban, hogy a gyerekek egy része ezeket nem veszi komolyan, és emiatt próbál most a kormányzat szigorítani.
Alig egy hónap és kezdődnek a mérések
Az idei mérésekig pedig már nincsen sok idő, hiszen a 2024/2025-ös kompetenciamérések időpontja az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint:
írják a diákok a feladatlapokat.
A technikumokban és a szakképző iskolákban csak a tizedikeseknek kell megírniuk a kompetenciamérést, de azt is csak két tárgyból: szövegértésből és matekból.
Egy nap maximum két tárgy
Évfolyamtól függ, hogy kinek hány napig tart és milyen tárgyakból kell majd részt venniük:
Fontos tudni, hogy mindegyik tárgyból a kompetenciamérés kétszer 45 perces, és egy nap csak két tárgyból lehet felmérni a tanulókat. (Ebben az esetben a két mérés között szünetet kell tartani.) Ezeken napokon a diákoknak nem lesz más tanórájuk, kizárólag a kompetenciamérésre kell majd fókuszálniuk. (Ha az iskola úgy dönt, akkor legfeljebb a testnevelés vagy a művészeti órákat megtarthatja.)
Az Oktatási Hivatal oldalán kitérnek arra is, hogy a mérés idén is digitális lesz, amelynek során a tanulók egy számukra egyedileg meghatározott, véletlenszerűen kiosztott feladatsort kapnak, amelynek nehézsége és tartalma hasonló, így „a mérés minden tanulót hasonló követelmények elé állít.”
Milyen segédeszközöket lehet használni?
A 4-5. osztályosok semmilyen segédeszközt nem használhatnak, viszont a 6-11. évfolyamra járók matekból viszont számolhatnak számológéppel, feltéve, ha hoznak egyet otthonról magukkal. Az idegen nyelvi méréshez pedig mindenkinek szükség lesz egy fejhallgatóra, de ezen kívül semmilyen másik segédeszköz nem megengedett.
Hogy miért baj, ha osztályozzák a kompetenciamérést, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.