Elsőfokon elutasította a bíróság két tanár keresetét, akiket polgári engedetlenség miatt rúgtak ki 2022-ben

A pedagógusokat nem lepte meg a döntés, de ügyvédjük szerint fellebbezni fognak.

Ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma két pedagógus keresete kapcsán, akiket korábban polgári engedetlenség miatt bocsátottak el munkahelyükről – írja a Népszava.

Szerda délelőtt elsőfokon elveszítette Törökné Pethő Erzsébet és Kapin Lilla azt a munkaügyi pert, amelyet azért indítottak, mert 2022 novemberében a Belső-Pesti Tankerületi Központ többszöri polgári engedetlenség miatt elbocsátotta őket.

A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium két tanár a munkamegtagadással a közoktatás problémáira akarta felhívni a figyelmet. A pert pedig azért indították, mert a kirúgásukat aránytalan szankciónak tartották.

„A mai döntés jogilag és emberileg is nehéz volt. Ez nem jelenti azt, hogy a pervesztes félnek nem lehetett meg bizonyos területeken a maga igazsága. De ez egy munkajogi vita, a bíróság döntését a jogi keretek határozzák meg”

- mondta Halmos Szilvia bíró a döntés kapcsán. Megjegyezte, hogy bár a polgári engedetlenség egy erőteljes véleménynyilvánítási forma, amit az Alaptörvény is véd, azonban a másik fél oldala is fontos a történetben.

Mivel a felperes pedagógusok tisztában voltak azzal, hogy jogi következményeket vonhat maga után az engedetlenségük, ezért a bíró szerint egy ponton túl már nem vitatható el a munkáltatótól, hogy a jogsértésekre reagáljon.

Törökné Pethő Erzsébet a lapnak azt nyilatkozta, hogy nem lepte meg, de elszomorította a döntés. A tanárok ügyvédje, Sziklai Tamás azt mondta, fellebbezni fognak az elsőfokú döntés ellen.

 

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.