Mutatjuk, hány pontot írtak átlagosan a diákok az ország legjobb gimnáziumában

Egészen döbbenetes eredmények születtek.

A HVG 2025-ös középiskolai rangsorának élén a budapesti Eötvös József Gimnázium végzett. Megnéztük, hogy azok a felvételizők, akik itt írták meg a központi írásbelit átlagosan hány pontot szereztek.

Központi írásbeli 2025

Az Eduline információi szerint az átlagpontszámok a következőképpen alakultak

Hatodikosok:

  • magyar: 33,02 pont
  • matek: 32,41 pont
Az összpontszámok átlaga 65,43 pont lett. A vizsgázók fele 66 pontnál kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet szerzett.

    Nyolcadikosok:

    • magyar: 39,48 pont
    • matek: 39,94 pont

    Az Eötvösben vizsgázó nyolcadikosoknak a hatodikosokhoz képest jobban sikerült a központi írásbeli, hiszen az átlagpontszám a két tárgyból 79,42 lett, de ami még döbbenetesebb, hogy a diákok fele a 100-ból 84-nél több pontot írt.

     

      Hozzászólások

      A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

      A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

      Felsőoktatás
      Palotás Zsuzsanna

      Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

      A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

      Közoktatás
      Palotás Zsuzsanna

      A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

      A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

      Közoktatás
      Pukli István