Bár a központi felvételin már túl vannak a középiskolába készülő diákok, még bőven akad majd tennivalójuk a következő hónapokban. Összeszedtük, mikre kell figyelni.
Január 18-án szombaton több mint 68 ezer diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát. Közülük 51 ezren kilencedik osztályba készülő nyolcadikosok, 10 ezren hatosztályos gimnáziumba készülő hatodik osztályosok, 7 ezren pedig nyolcosztályos gimnáziumba készülő negyedikesek voltak.
Bár a legnehezebb megmérettetésen már túl vannak, a középiskolai felvételi még közel sem ért véget. Sőt, csak most jön a java.
Összeszedtük, milyen fontos dátumokra és teendőkre kell még figyelnetek a következő hónapokban:
Ha valamilyen alapos indoknál fogva (például betegség miatt) lemaradtok a központi felvételi vizsga időpontjáról, ezen a napon szervezik a pótló központi írásbeli vizsgát.
Ezen a napon értesítenek mindenkit az Oktatási Hivatal által meghatározott módon a központi írásbeli vizsga eredményeiről, ezzel együtt pedig az Arany János Tehetséggondozó Programra és az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezők is megkapják a pályázatuk eredményét.
Eddig az időpontig továbbítják az általános iskolák a diákok tanulói és jelentkezési lapjait, ekkor történik meg tehát a hivatalos jelentkezés a kiválasztott középfokú iskolákba. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők szülei az űrlapok kitöltését és benyújtását egyénileg is intézhetik.
Ekkor tartják a középiskolák a szóbeli felvételi vizsgáikat. Ilyet azonban nem minden iskolában szerveznek. A felvételi eljárásról az iskolák felvételi tájékoztatóiban olvashattok.
A középfokú intézmények eddig az időpontig hozzák nyilvánosságra a jelentkezők felvételi jegyzékét.
Ebben az időtartamban módosíthatjátok a tanulói adatlapjaitokat az általános iskolákban.
A középiskolák ezen a napon továbbítják az ideiglenes felvételi jegyzékeiket az Oktatási Hivatalnak.
Ekkor kapjátok meg a sikeres felvételről vagy az elutasításról szóló határozatokat a kiválaszott középiskoláktól.
Azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, ebben az időszakban rendkívüli felvételit tartanak. Ekkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában.
Ekkor lesznek a beiratkozások a középfokú iskolákba.
Mi történik, ha valakit sehová sem vesznek fel?
A felvételizők és a szüleik legnagyobb aggodalma az, hogy mi történik abban az esetben, ha valakit sehová sem vesznek fel.
Mivel 16 éves koráig mindenki tankötelezett, erre mindenképp esz megoldás. Az egyik ilyen a rendkívüli felvételi eljárás, amit - ahogyan azt fentebb írtuk is - 2025. május 12. és augusztus 31. között tartanak majd azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.
A rendkívüli felvételi eljárás során azonban a jelentkezést már saját magatoknak kell intézni és közvetlenül a kiválasztott középiskolába kell jelentkeznetek.
A benyújtott felvételi kérelmekről első körben 2025. május 23-ig döntenek az intézményvezetők, azonban a középiskolák egészen augusztus végéig hirdethetnek rendkívüli felvételi eljárást.
Ha még így sem sikerül bejutni sehová, vannak úgynevezett "köteles iskolák", amiknek muszáj az intézmény nélkül maradt diákokat felvenni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
