Így sikerült a negyedikesek és hatodikosok központi felvételije az ország egyik legjobb gimnáziumában

Tavalyhoz képest magyarból 5 pontot javítottak a hatodikosok, minden más esetben azonban némileg elmaradnak a pontszámok a 2024-es eredményekhez képest az ország negyedik legjobb gimnáziumában.

  • Székács Linda

Nyilvánosságra hozta a központi írásbeli felvételi eredményeket az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium. A HVG 2025-ös középiskolai rangsorában negyedik helyen szereplő intézményben nyolc- és hatosztályos gimnázium lévén negyedikes és hatodikos diákok mérettették meg magukat.

A nyolcosztályos gimnáziumba készülő 4. osztályosok összesített eredménye 76,06 pont lett a maximum elérhető 100 pontból.

Magyarból 37,6 pontot értek a negyedikesek, ami több mint 5 ponttal meghaladja a tavalyi 32,2 pontos átlageredményt az intézményben. Matematikából pedig 38,46 pontot értek el a diákok, ami viszont némileg elmarad a 2024-es 39,4 pontos pontátlagtól.

 

Képernyőfotó

A hatosztályos gimnáziumba készülő 6. osztályos tanulók összesített eredménye 62,32 pont lett.

Magyarból az átlageredmény idén 32,6 pont, matematikából pedig 29,72 pont. Ez mindkét esetben némileg elmarad az elmúlt évek eredményeitől. Magyarból például 2024-ben 33 pontot, 2023-ban pedig 36,7 pontot értek el a felvételizők. Matematikából tavaly 31,6 volt az átlag, 2023-ban pedig 32,5 pont.

 

Képernyőfotó

Nehezebb volt, mint a korábbi években?

A központi írásbeli felvételit január 18-án délelőtt 10-től több mint 68 ezer diák írta meg országszerte. Közülük több mint 51 ezren nyolcadikosok, körülbelül tízezren hatodikosok és hétrezren negyedikes diákok voltak. Az Eduline által megkérdezett szaktanárok szerint bár a kapott feladatlapok magyarból és matekból is azt a sémát követték, mint az elmúlt években és ismerős típusfeladatokkal találkozhattak a diákok, a feladatok megértése több esetben is problémát okozhatott.

A nyolcadikosok magyar feladatlapjával kapcsolatban Kovács Krisztina magyar-történelem szakos tanár például azt mondta;

bár egy csomó esetben úgy néztek ki a feladatok, mintha agyongyakoroltakkal találkoznának a gyerekek, viszont majdnem mindegyikben volt egy kis turpisság.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.