Az iskola saját eredményei alapján a hatodikosok átlagosan 28,6 pontot értek el magyarból.
11 éve nem volt ilyen nehéz a magyar felvételije a hatosztályos gimnáziumokba készülőknek – tette közzé statisztikáját az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG).
Az AKG minden évben közzéteszi a náluk írt felvételi tesztek statisztikáit, amikből bár csak az ott felvételit írók által elért átlagpontszámok láthatók, az intézmény szerint ebből elég jó becslést lehet adni a várható országos átlagokra. A hatodikos írásbelik átlaga 10 év átlagában mindössze 0,4-1,2 ponttal tért el az országos átlagtól.
Idén az AKG-ban írt vizsgadolgozatok átlagai a következők voltak:
A gimnázium a friss eredményeket összevetette az elmúlt évek pontszámaival, amiből kiderült, hogy a hatodikosoknak magyarból 11 éve nem volt ilyen nehéz a felvételi:
Ennek ellenére a tanárok nem tartották inkorrektnek a feladatsorokat, mivel ennek célja, hogy segítséget adjon a felvételi rangsorolásban a készségek és a felkészültség alapján - írták az iskola oldalán.
Az intézmény szerint a hatodikos eredményekkel szemben a nyolcadikosok matek és magyar átlageredményei várhatóan nem nagyon fognak eltérni a tavalyi átlagtól, országos szinten sem, ami általában 5-7 ponttal szokott kevesebb lenni, mint az AKG átlaga.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
