Középiskolai felvételi 2025: tíz fontos kérdés és válasz a központi írásbeliről

Milyen feladatokra lehet számítani? Lehet nyomtatott betűvel írni? Hány perc lesz a magyar és a matek között? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a 2025-ös központi írásbeliről.

Már csak bő egy hét, és január 18-án 10 órakor a középiskolába készülő negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok megkapják a központi írásbeli feladatlapjait. Ennek kapcsán összeállítottunk egy kiskátét, amit minden felvételizőnek érdemes tudni.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös középiskolai felvételiről
1. Hány pontot lehet elérni a központi írásbelin tárgyanként?

Mind a magyar, mind pedig matek feladatlap is 50-50 pontos, de magas pontszámot nagyon nehéz elérni. Ezt jól mutatja, hogy 2024-ben a középiskolai írásbeli feladatoksorok átlagpontszáma

magyarból:

  • a negyedikeseknél: 30 pont
  • a hatodikosoknál: 30,3 pont
  • a nyolcadikosoknál : 28,5 pont

matekból:

  • a negyedikeseknél : 36,9 pont
  • a hatodikosoknál: 27,3 pont
  • a nyolcadikosoknál : 21,1 pont volt.
2. Hány feladatot kell megoldani a központi írásbelin magyarból és matekból?

Mindkét feladatlap 10-10 feladatból áll, amelynek megoldására 45-45 percetek lesz.

3. Milyen feladatokra lehet számítani magyarból?

Fogalmazást, akár hányadikba is jártok, biztosan kell írnotok. Emellett pedig szövegértés is lesz mindegyik évfolyam vizsgasorában. Ezen kívül, a negyedikesek feladatsorában nagy eséllyel szerepel majd a szavak betűrendbe sorolása, illetve a szólások-közmondások felismerése. Ha 6 osztályos gimnáziumba szeretnétek menni, akkor érdemes alaposan begyakorolnotok többek között a mássalhangzó-és magánhangzó törvényeket. Ha pedig kilencedik évfolyamra jelentkeztek, akkor pedig például a különböző szószerkezeteket, mondattípusokat is célszerű még egyszer átnéznetek.

4. Magyarból melyik feladat lesz a legtöbb pontos?

Minden évfolyamon magyarból a fogalmazás éri a legtöbbet, összesen 10 pontot. Ennél a feladatnál a javítás során nézik:

  • a tartalmat – például mennyire eredeti az ötletetek, megfelel-e a fogalmazásotok az adott szövegtípus kritériumainak, van-e a szövegetekben önellentmondás
  • a szöveg szerkesztettségét – például van-e bevezetés, tárgyalás, befejezés
  • a stílust – például milyen gazdag a szókincsetek, megfelel-e a szóhasználatotok a köznyelvi normának, van-e nyelvhelyességi hibátok stb.
  • a helyesírást – itt számít, hogy mennyi és milyen súlyos helyesírási hibátok van
  • és a külalakot is.
5. Magyarból minden feladatnál beleszámít a pontozásba a helyesírás?

A helyesírási feladatokon és a fogalmazáson kívül a helyesírási hibákat csak javítják, de nem vonnak le értük pontot.

6. Írhatom nyomtatott betűkkel a központi írásbelit?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint írhattok akár nyomtatott betűkkel is, mert ezzel kapcsolatban nincsen megkötés. Azonban figyeljetek arra, hogy egyértelmű legyen ebben az esetben minden helyesírással kapcsolatos kérdés.

Az OH oldalán kitérnek arra is, "ha a felvételiző olyan betűformát és/vagy írásmódot alkalmaz, amely nem teszi lehetővé a helyesírási kérdések egyértelmű eldöntését, akkor a válaszai ebből a szempontból hibásak lesznek."

Arról nem beszélve, ha a fogalmazást nyomtatott betűkkel írtjátok, és ha ez annyira eltér a szabályostól, hogy az olvasás (befogadás) komolyabb nehézségekbe ütközik, akkor az írásképre 0 pontot is kaphattok.

7. Hány perc szünet lesz a két feladatlap között?

Csak 15 perc, ennyi időtök lesz arra, hogy ha kell, elmenjetek mosdóba, vagy bekapjatok néhány szem szőlőcukrot.

8. Milyen feladatokra lehet számítani matek feladatsorban?

A negyedikeseknél matekból elég nagy az esélye egy olyan feladatnak, ahol táblázatból, ábráról kell adatokat leolvasnotok vagy valamilyen alakzat területét kiszámolnotok. Ha hatodikosok vagytok, akkor valószínűség-számítással, sorozatokkal is találkozhattok a feladatsorban. Ha kilencedikbe felvételiztek, akkor többek között az alap statisztikai fogalmakat (beleértve a móduszt is) , a koordináta-rendszer szabályait és a különféle geometriai transzformációkat is érdemes alaposan begyakorolnotok.

9. Használhatok számológépet matekból?

Nem sajnos, egyik évfolyamon sem lehet számológépet használni, de az ábrákat készíthetitek körzővel, vonalzóval.

10. Matekból elég, ha csak a végeredményt írom le?

Nem, mert sok feladatban külön pontszám jár a levezetésre. Arról nem beszélve, ha véletlen az utolsó lépésnél számoljátok el, és csak a végeredményt írnátok le, akkor az egész feladatra nulla pontot kapnátok, de ha levezetitek, akkor csak egy-két pontot veszítetek.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.