Az iskolakezdés halasztása iránti kérelmet január 18-ig kell benyújtani az Oktatási Hivatalnak.
Minden gyerek tankötelezetté válik abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti. 2020. január elsejétől alapjaiban változtatták meg a hatéves kori iskolakezdés rendszerét. Az új szabályozás szerint az Oktatási Hivatal feladata dönteni az iskolaérettségről, így a szülők és az óvodák lehetőségei korlátozottabbá váltak.
A szülőknek írásos kérvényt kell benyújtania, ha azt szeretné, hogy gyereke még egy évig az óvodában maradjon. A hivatal azonban a gyerek személyes ismerete nélkül hozza meg erről a döntését, és csak bizonyos esetekben kér be szakértői véleményt. Ha a szülő nem ért egyet a döntéssel, kizárólag bírósági úton tehet fellebbezést.
Ezért fontos, hogy a kérelemben megfelelő indokokkal legyen alátámasztva, hogy miért kellene a gyereknek még plusz egy évet az óvodában maradni.
A Szülői Hang komolyabban is foglalkozik a témával, és az oldalukon tanácsot adnak arról, hogy milyen indokok segíthetik a kérvény elfogadását, illetve mik azok, amiket felesleges beleírni.
A közösség weboldalán három olyan indokot emelnek ki, amelyeket nem érdemes beleírni a kérvénybe:
1. A szülő joga eldönteni, hogy iskolaérett-e a gyerek.
A szülői jogra hivatkozni például az Alaptörvény vagy a Gyermekjogi egyezmény alapján azért sem indokolt, mert ezek az érvek a törvény elfogadása során is elhangzottak, azonban mégsem vették őket figyelembe. Ennek okán alig várható el, hogy ezeket az érveket más esetben méltányolnák.
2. A következő évben jobb tanárt fog kapni.
Mivel a hivatal nem tesz különbséget a tanárok között, ezért várhatóan ezt az érvet sem fogják elfogadni.
3. A barátai vagy testvére is maradnak még egy évet.
A tanárokon túl ez szintén nem mérvadó a hivatalnál, így az engedély megadását sem fogja elősegíteni.
Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük azokat a jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy a még nem iskolaérett az óvodás. Erről bővebben itt olvashattok:
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
