A nigériai származású, de Londonban született kisfiú egyedül indította el a peres eljárást a nigériai brit konzulátuson, mivel úgy érezte, a szülei érzelmileg és fizikailag is elhanyagolják.
A szülők arra hivatkoztak, hogy a fiúk biztonsága miatt tették meg ezt a lépést, mivel azt gyanították, hogy megkörnyékezte egy fiatalkorúakból álló bűnbanda. Meg akarták óvni a veszélytől és attól, hogy ő is bandataggá váljon. Ezért gondoltak egyet és Nigériába utaztak a mit sem sejtő fiúkkal, akinek azt hazudták, hogy egy beteg rokonukat látogatják meg - írja a brit Metro.
Az afrikai országban aztán beadták a fiút egy bentlakásos iskolába, majd nélküle tértek vissza az Egyesült Királyságba.
A konzulátuson a fiú elmondta, hogy érzelmileg és fizikailag is elhagyottnak érzi magát, illetve a nigériai iskolában nem érzi megfelelőnek az ellátását. Sem az étkeztetés, sem az oktatás minősége nem megfelelő és még rosszul is bánnak vele. Ezen felül megalázónak érzi azt is, hogy az angliai barátai folyamatosan azzal cukkolják, hogy a szülei „deportálták” őt.
A fiú ügyvédei szerint teljesen bizonyos, hogy érzelmi, pszichés és valószínűleg fizikai bántalmazás is érte. Azt is mondták, hogy a gyerek soha nem keveredett bandaügyekbe, kimondottan udvarias, összeszedett, szeret focizni és főzni. A szülei pedig már Angliában is nagy pszichés nyomás alatt tartották, a telefonja adatain keresztül például folyamatosan ellenőrizték, hogy mikor, hol tartózkodott.
Deirdre Fottrell, a fiú egyik jogi képviselője azt mondja, az anya elismeri, hogy korábban fizikailag is megfenyítette a fiát és ő is úgy látja, hogy a gyerek feldúlt, zavart és zaklatott.
Rebecca Foulkes, az apa jogi képviselője azt mondja, amikor a gyerek Angliában élt, a szülők szociális munkásoktól kaptak figyelmeztető jelzéseket fiúról. A jelentések többek között arról szóltak, hogy a fiú rendszeresen késik az óráiról, feltűnően drága ruhákban jár és különböző telefonokat tart magánál.
Felmerült tehát a gyanú, hogy a fiú telefonokat lop és ebből próbál pénzt szerezni. Ezen felül a saját telefonján különböző késekről szerepelnek képek, illetve vannak olyanok is, ahol a barátai tartják a késeket.
A fizikai fenyítéssel kapcsolatban, az apa is elismerte, hogy a fiú anyja párszor folyamodott ilyen eszközökhoz, de csak akkor, amikor úgy érezte, hogy semmi más nem használ.
A per ellenére is mind két szülő úgy gondolja, hogy a fiú Nigériában jobb helyen van, és nincs kitéve annak a veszélynek, hogy egy bűnbanda tagja legyen. Azt is hozzáfűzték, hogy szerintük nagy jövő áll előtte, de ez elveszne, ha továbbra is Angliában maradna.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
