A 13 éves kisfiú beperelte a szüleit, mert akarata ellenére bentlakásos iskolába küldték

A nigériai származású, de Londonban született kisfiú egyedül indította el a peres eljárást a nigériai brit konzulátuson, mivel úgy érezte, a szülei érzelmileg és fizikailag is elhanyagolják.

  • Rodler Lili

A szülők arra hivatkoztak, hogy a fiúk biztonsága miatt tették meg ezt a lépést, mivel azt gyanították, hogy megkörnyékezte egy fiatalkorúakból álló bűnbanda. Meg akarták óvni a veszélytől és attól, hogy ő is bandataggá váljon. Ezért gondoltak egyet és Nigériába utaztak a mit sem sejtő fiúkkal, akinek azt hazudták, hogy egy beteg rokonukat látogatják meg -  írja a brit Metro.

Az afrikai országban aztán beadták a fiút egy bentlakásos iskolába, majd nélküle tértek vissza az Egyesült Királyságba.

A konzulátuson a fiú elmondta, hogy érzelmileg és fizikailag is elhagyottnak érzi magát, illetve a nigériai iskolában nem érzi megfelelőnek az ellátását. Sem az étkeztetés, sem az oktatás minősége nem megfelelő és még rosszul is bánnak vele. Ezen felül megalázónak érzi azt is, hogy az angliai barátai folyamatosan azzal cukkolják, hogy a szülei „deportálták” őt.

A fiú ügyvédei szerint teljesen bizonyos, hogy érzelmi, pszichés és valószínűleg fizikai bántalmazás is érte. Azt is mondták, hogy a gyerek soha nem keveredett bandaügyekbe, kimondottan udvarias, összeszedett, szeret focizni és főzni. A szülei pedig már Angliában is nagy pszichés nyomás alatt tartották, a telefonja adatain keresztül például folyamatosan ellenőrizték, hogy mikor, hol tartózkodott.

Deirdre Fottrell, a fiú egyik jogi képviselője azt mondja, az anya elismeri, hogy korábban fizikailag is megfenyítette a fiát és ő is úgy látja, hogy a gyerek feldúlt, zavart és zaklatott.

Rebecca Foulkes, az apa jogi képviselője azt mondja, amikor a gyerek Angliában élt, a szülők szociális munkásoktól kaptak figyelmeztető jelzéseket fiúról. A jelentések többek között arról szóltak, hogy a fiú rendszeresen késik az óráiról, feltűnően drága ruhákban jár és különböző telefonokat tart magánál.

Felmerült tehát a gyanú, hogy a fiú telefonokat lop és ebből próbál pénzt szerezni. Ezen felül a saját telefonján különböző késekről szerepelnek képek, illetve vannak olyanok is, ahol a barátai tartják a késeket.

A fizikai fenyítéssel kapcsolatban, az apa is elismerte, hogy a fiú anyja párszor folyamodott ilyen eszközökhoz, de csak akkor, amikor úgy érezte, hogy semmi más nem használ.

A per ellenére is mind két szülő úgy gondolja, hogy a fiú Nigériában jobb helyen van, és nincs kitéve annak a veszélynek, hogy egy bűnbanda tagja legyen. Azt is hozzáfűzték, hogy szerintük nagy jövő áll előtte, de ez elveszne, ha továbbra is Angliában maradna.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.