A Szülői Hang petíciót indított a gimnáziumi minimumponthatárok ellen, amiben szülők, pedagógusok is megfogalmazták az aggályaikat.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a tankerületek ajánlást küldtek az állami gimnáziumoknak, hogy minimum hány pontot kellene elérniük a hozzájuk jelentkező diákoknak a központi írásbelin.
A 4 osztályos gimikbe jelentkezőknek 100-ból minimum 50 pontot kellene írniuk a központi írásbelin a nyolcadikosoknak. Ha pedig nyelvi előkészítős osztályba felvételiznének, akkor 60 pontot kell szerezniük, még akkor is, ha nem top, hanem csak egy „átlagos” gimibe mennének. Nincsenek jobb helyzetben a 6 vagy 8 osztályos állami gimnáziumba készülő diákok sem, hiszen nekik alsó hangon 70 pontot kellene összegyűjteniük a híresen nehéz megmérettetésen.
Bár a Klebelsberg Központ (KK) szerint ez csak ajánlás, ebben is az intézmények döntenek, de a KK korábbi, szerkesztőségünknek küldött válaszából az is kiderül, hogy a céljuk a gimnáziumok presztízsének növelése és az átlagos képességű gyerekek szakképzés felé terelése.
A Szülői Hang ezután petíciót indított, amelyben kitértek arra is, hogy "a családokat és iskolákat sújtó bizonytalanság nagyobb lett, a későbbiekben pedig a kormány egy nehezebb központi felvételi feladatsorral akár jogszabálymódosítás nélkül is még erőteljesebben kényszerítheti a tanulókat a szakképzés felé."
Már eddig is sok módon próbálták a gyerekeket a szakképzésbe irányítani: ösztöndíjjal, pályaorientációs foglalkozásokkal, kérdőívekkel, melyek mind a szakképzést preferálták. Pedig a gyerekek és az ország számára az általános műveltség is fontos, a gimnázium után pedig szélesebb a lehetőség a felsőfokú tanulmányok megválasztására. A továbbtanulási döntés egész életre szól, ezt nem írhatja felül a gazdaság pillanatnyi igénye.
- írták.
A petíciót cikkünk írásáig mintegy 500-an írták alá, sokan köztük szülők és pedagógusok pedig részletesen kifejtették a véleményüket. Több szülő is jelezte, hogy az ajánlott minimumponthatárok főleg az egyébként jól tanuló, de izgulós diákokat érintik a legrosszabbul.
Így is nagyon stresszes a felvételi, ezek után még nagyobb lesz a tétje. Egy izgulós gyerek jövője ne ezen múljon! Ez egy olyan vizsga, amit még ismételni se lehet.
- jegyezte meg az egyik szülő, majd kitért arra is, hogy attól, hogy egyszer rossz napja volt, izgult valaki, még lehet nagyon okos, gimnáziumba való.
Egy másik szülő azt emelte ki, hogy nagyon kevés gyerek tudja 14 évesen, mi szeretne lenni. Nekik időt kellene adni ahhoz, hogy eldönthessék, mi érdekli őket. A gimnáziumba erre van lehetőségük, azonban a szakképzésben túl korán kell választaniuk.
| HVG Középiskolai rangsor 2025 |
Volt, aki amiatt aggódott, hogy a gyereke technikumba készül, de attól tart, hogy "a mostani gimnáziumi felvételi szigorítással a technikumi ponthatárok is magasabbra emelkednek a gimnáziumból érkezők miatt."
Mások azt emelték ki, hogy a felvételi ponthatárok minden évben a felvételi feladatsorok nehézségétől függenek, ezért értelmetlen előre meghatározni egy nagyon magas pontszámot.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2024-es központi írásbelin a nyolcadikosok körében az átlagpontszám 50,48 pont volt. A hatodikosok átlagosan 57,5 pontot szereztek, míg a negyedikesek átlagpontszáma 65,1 pont lett.
Ugyanakkor a Klebelsberg Központ korábbi, az Eduline-nak küldött válaszában is hangsúlyozta, hogy a minimumponthatárok alatt is be lehet adni a jelentkezést az állami gimnáziumokba, de elvileg előfordulhat, hogy az elvárható pontszám miatt kevesebben adják be a jelentkezésüket és kevesebb osztály indul majd.
A petíciót itt tudjátok aláírni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
