Magyar Péterék végül beálltak a diákok mögé, és segítenek a javaslatcsomagjuk megvalósításában

Kedden nagy port kavart a diákok ügye a politikai pártoknál, akik kihátráltak a diákszövetkezetek mögül. Majd jöttek Magyar Péterék, akik végül mégis a támogatásuk mellett döntöttek.

  • Tornyos Kata

Hétfőn a Fővárosi Közgyűlés bizottságai leszavazták három diákszervezet, az ADOM Diákmozgalom, az Egységes Diákfront és a Fridays For Future Magyarország javaslatcsomagját, amely szerdán kerül ismét a közgyűlés elé, ekkor szavaznak majd az előterjesztésről – írta meg a hvg.hu.

A „Mi Budapestünk Program” elnevezésű javaslatcsomagot még tavasszal, az önkormányzati választások előtt mutattak be a főpolgármester-jelölteknek, a diákok ekkor nyitottak voltak bárki támogatására. Végül Karácsony mellé álltak a kampányban, a Fidesz jelöltje ugyanis nem fogadta el a meghívást a programbemutató eseményre, Vitézy esetében pedig nem voltak biztosak benne, hogy tartani fogja a szavát, hiába nyilatkozott alapvetően pozitívan a diákok javaslatairól.

A program közel 40 oldalon keresztül foglalja össze a javaslatokat, ebben külön-külön fejezetet kaptak a Fővárosi Önkormányzat, valamint a kerületek felé támasztott elvárások. A lista többek között ezeket tartalmazza:

  • mentálhigiénés program,
  • mindenki számára elérhető ingyenes közösségi tér létrehozása,
  • diákkedvezmények,
  • ösztöndíjprogramok.

Karácsony, Vitézy, valamint a klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságban alelnökként dolgozó tiszás képviselő, Barna Judit azt kommunikálta eddig, hogy nem a diákprogram tartalma ellen van kifogásuk, hanem a megvalósítás módja ellen.

Vitézy többször is Karácsony szövetségeseként írta le a diákokat,  és kiemelte, hogy ő korábban is csak bizonyos feltételek mellett vállalta volna a program megvalósítását. Kedden viszont már azt írta, hogy bár fenntartja korábbi álláspontját, de az értelmes javaslatokat meg kell hallgatni és be kell építeni, így döntése nem pártpolitikai volt, hanem tartalmi.

A Tisza Párt leginkább azt kifogásolta, hogy a programot csak három diákszervezet rakta össze, ez azonban nem fedi le megfelelően a budapesti diákságot. A szervezeteknek végül mégis a Tiszával sikerült megegyezniük, akik vállalták a program teljesítését társadalmi egyeztetés után:

„A Tisza Párt budapesti frakciója vállalja, hogy az összes középiskola által 2024. december 31-ig véleményezett és kiegészített javaslatcsomag kapcsán egyeztetést kezdeményez a három érintett diákszervezettel és a fővárosi frakciókkal és racionális érvek mentén összefésüli a programot és javaslatokat úgy, hogy a diákszervezetek javaslatainak lényegi részei megmaradjanak, és ezt a közösen összeállított programot megszavazza a Fővárosi Közgyűlésben”

– írta ki Magyar a Facebookra. A párt módosítója szerint a széles körű, minden budapesti iskolát bevonó egyeztetéshez a fővárosi önkormányzatnak jogi, szervezési és kommunikációs segítséget kell nyújtania, valamint online felületet is létre kell hoznia ahhoz, hogy a javaslatcsomagot véleményezni lehessen.

Kedden már VItézy is próbált közelebb kerülni a diákokhoz, bár több tartalmi elemet is kritizált. Elsősorban azt, hogy az intézkedések költségeit nem, vagy nem elég alaposan vizsgálta az önkormányzat, így a javaslat úgy kerül a közgyűlés elé, hogy annak anyagi vonzatáról nincs megfelelő információ. Ő azt javasolta, hogy széles körű fórumon vitassák meg, majd dolgozzák át a javaslatot.

A három diákszervezet végül Magyarék ötlete mellett tette le a voksát, szerintük ugyanis a középiskolák bevonásával valóban le tudják fedni a diákságot, Vitézy forgatókönyve azonban a további szervezetek bevonásával kibillenthetné a nézőpontokat – mondta a hvg-nek Perlaki-Borsos Noel, az Egységes Diákfront képviselője.

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.