Magyar Péterék végül beálltak a diákok mögé, és segítenek a javaslatcsomagjuk megvalósításában

Kedden nagy port kavart a diákok ügye a politikai pártoknál, akik kihátráltak a diákszövetkezetek mögül. Majd jöttek Magyar Péterék, akik végül mégis a támogatásuk mellett döntöttek.

  • Tornyos Kata

Hétfőn a Fővárosi Közgyűlés bizottságai leszavazták három diákszervezet, az ADOM Diákmozgalom, az Egységes Diákfront és a Fridays For Future Magyarország javaslatcsomagját, amely szerdán kerül ismét a közgyűlés elé, ekkor szavaznak majd az előterjesztésről – írta meg a hvg.hu.

A „Mi Budapestünk Program” elnevezésű javaslatcsomagot még tavasszal, az önkormányzati választások előtt mutattak be a főpolgármester-jelölteknek, a diákok ekkor nyitottak voltak bárki támogatására. Végül Karácsony mellé álltak a kampányban, a Fidesz jelöltje ugyanis nem fogadta el a meghívást a programbemutató eseményre, Vitézy esetében pedig nem voltak biztosak benne, hogy tartani fogja a szavát, hiába nyilatkozott alapvetően pozitívan a diákok javaslatairól.

A program közel 40 oldalon keresztül foglalja össze a javaslatokat, ebben külön-külön fejezetet kaptak a Fővárosi Önkormányzat, valamint a kerületek felé támasztott elvárások. A lista többek között ezeket tartalmazza:

  • mentálhigiénés program,
  • mindenki számára elérhető ingyenes közösségi tér létrehozása,
  • diákkedvezmények,
  • ösztöndíjprogramok.

Karácsony, Vitézy, valamint a klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságban alelnökként dolgozó tiszás képviselő, Barna Judit azt kommunikálta eddig, hogy nem a diákprogram tartalma ellen van kifogásuk, hanem a megvalósítás módja ellen.

Vitézy többször is Karácsony szövetségeseként írta le a diákokat,  és kiemelte, hogy ő korábban is csak bizonyos feltételek mellett vállalta volna a program megvalósítását. Kedden viszont már azt írta, hogy bár fenntartja korábbi álláspontját, de az értelmes javaslatokat meg kell hallgatni és be kell építeni, így döntése nem pártpolitikai volt, hanem tartalmi.

A Tisza Párt leginkább azt kifogásolta, hogy a programot csak három diákszervezet rakta össze, ez azonban nem fedi le megfelelően a budapesti diákságot. A szervezeteknek végül mégis a Tiszával sikerült megegyezniük, akik vállalták a program teljesítését társadalmi egyeztetés után:

„A Tisza Párt budapesti frakciója vállalja, hogy az összes középiskola által 2024. december 31-ig véleményezett és kiegészített javaslatcsomag kapcsán egyeztetést kezdeményez a három érintett diákszervezettel és a fővárosi frakciókkal és racionális érvek mentén összefésüli a programot és javaslatokat úgy, hogy a diákszervezetek javaslatainak lényegi részei megmaradjanak, és ezt a közösen összeállított programot megszavazza a Fővárosi Közgyűlésben”

– írta ki Magyar a Facebookra. A párt módosítója szerint a széles körű, minden budapesti iskolát bevonó egyeztetéshez a fővárosi önkormányzatnak jogi, szervezési és kommunikációs segítséget kell nyújtania, valamint online felületet is létre kell hoznia ahhoz, hogy a javaslatcsomagot véleményezni lehessen.

Kedden már VItézy is próbált közelebb kerülni a diákokhoz, bár több tartalmi elemet is kritizált. Elsősorban azt, hogy az intézkedések költségeit nem, vagy nem elég alaposan vizsgálta az önkormányzat, így a javaslat úgy kerül a közgyűlés elé, hogy annak anyagi vonzatáról nincs megfelelő információ. Ő azt javasolta, hogy széles körű fórumon vitassák meg, majd dolgozzák át a javaslatot.

A három diákszervezet végül Magyarék ötlete mellett tette le a voksát, szerintük ugyanis a középiskolák bevonásával valóban le tudják fedni a diákságot, Vitézy forgatókönyve azonban a további szervezetek bevonásával kibillenthetné a nézőpontokat – mondta a hvg-nek Perlaki-Borsos Noel, az Egységes Diákfront képviselője.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.