Október 31-én nyugdíjba vonul, de továbbra is tevékenykedni fog az oktatás területén.
Bár Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár nyugdíjba vonulását jelentette be kedden a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), de kiemelték, hogy továbbra is számítanak a szakmai támogatására, így a jövőben az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) stratégiai főigazgatójaként folytathatja a munkáját – írta meg az Index.
A KIM közleményében azt írta, hogy Pölöskei Gáborné, aki egyébként a volt köztársasági elnök, Áder János húga, a pályafutása alatt rendíthetetlen elkötelezettséggel és szakértelemmel dolgozott az oktatás fejlesztésén, hozzájárulva számos rendszerszintű változás kialakításához és megvalósításához.
Hivatását biológia-földrajz szakos középiskolai tanárként kezdte, de dolgozott az Oktatási Hivatal általános elnökhelyetteseként, majd a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának főosztályvezetőjeként is.
2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára volt, majd 2016-tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöki tisztségét látta el. 2017-től mostanáig szakképzésért felelős helyettes államtitkárként folytatta munkáját.
Nevéhez kötődik a magyar szakképzés 2020-as rendszerszintű megújítása, amelynek lényegi változása az volt, hogy a 174 alapszakmát ezentúl csak iskolarendszerben, azaz technikumban vagy szakképző iskolában lehet tanulni. Az átalakítás legfontosabb elemeiről ebben a cikkben olvashattok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
