Pozíciót vált Pülöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár

Október 31-én nyugdíjba vonul, de továbbra is tevékenykedni fog az oktatás területén.

  • Tornyos Kata

Bár Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár nyugdíjba vonulását jelentette be kedden a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), de kiemelték, hogy továbbra is számítanak a szakmai támogatására, így a jövőben az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) stratégiai főigazgatójaként folytathatja a munkáját – írta meg az Index.

A KIM közleményében azt írta, hogy Pölöskei Gáborné, aki egyébként a volt köztársasági elnök, Áder János húga, a pályafutása alatt rendíthetetlen elkötelezettséggel és szakértelemmel dolgozott az oktatás fejlesztésén, hozzájárulva számos rendszerszintű változás kialakításához és megvalósításához.

Hivatását biológia-földrajz szakos középiskolai tanárként kezdte, de dolgozott az Oktatási Hivatal általános elnökhelyetteseként, majd a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának főosztályvezetőjeként is.

2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára volt, majd 2016-tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöki tisztségét látta el. 2017-től mostanáig szakképzésért felelős helyettes államtitkárként folytatta munkáját.

Nevéhez kötődik a magyar szakképzés 2020-as rendszerszintű megújítása, amelynek lényegi változása az volt, hogy a 174 alapszakmát ezentúl csak iskolarendszerben, azaz technikumban vagy szakképző iskolában lehet tanulni. Az átalakítás legfontosabb elemeiről ebben a cikkben olvashattok.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.