A támogatás összege jelenleg évi egy alkalommal 120 ezer forint.
Miután több tankerületi központ sem fizette ki – vagy nem tudta kifizetni – a tanárok iskolakezdési támogatását, próbaper indítását tervezi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – írja a Népszava.
A pedagógusok új életpályatörvénye szerint azok a pedagógusok, akik iskoláskorú gyereket nevelnek, jogosultak a munkáltatótól béren kívüli juttatásként iskolakezdési támogatás igénylésére is. Ezt a támogatást tanszerekre, ruhára és tankönyvekre is fel lehet használni.
Mivel a támogatásról szóló jogszabály nem fogalmaz egyértelműen, így vita alakult ki arról, hogy a támogatásnak automatikusan kellene-e járnia, vagy a munkáltató dönthet annak odaadásáról.
A szervezet jogászai is megvizsgálták a jogszabályt, és szerintük a rendelet alapján a munkáltató nem mérlegelhet, oda kell adni a tanároknak járó pénzt. A Klebelsberg Központ (KK) ennek ellenére azt nyilatkozta:
„az iskolakezdési támogatás egy a munkáltatók által választható, de nem kötelező támogatás. Ezt a szakszervezet is tudja, mégis ismét tudatosan félrevezeti a tanárokat.”
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a lapnak elmondta:
„a KK úgy vádolja a tanárok tudatos félrevezetésével a PDSZ-t, hogy már a Magyar Államkincstár (MÁK) is a szakszervezet álláspontját erősítette meg.”
A MÁK állásfoglalása szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozók jogosultak a támogatásra, tehát amennyiben a jogszabályi feltételek teljesülnek, kötelezően meg kell kapniuk. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy a köznevelési rendszerben erre külön forrás nem áll rendelkezésre.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
