A szakszervezetek a BM-nek küldött levélben kérik a pedagógusok iskolakezdési támogatásánák kifizetését

A PDSZ jogászai szerint a rendelet alapján a munkáltatónak oda kell adnia a tanároknak járó pénzt.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levélben kéri a Belügyminisztériumot, hogy adják oda az iskolakezdési támogatás fedezetét minden fenntartónak, és az ezzel kapcsolatos ellentmondások miatt tisztázzák a jogalkotói szándékot – írja a Telex.

Korábban az Eduline is megírta, hogy a tankerületek pénzhiányra hivatkozva több pedagógus iskolakezdési támogatására leadott igényét elutasították. Egyes tankerületek a döntést azzal indokolták, hogy az iskolakezdési támogatást a „munkáltató mérlegelési jogkörébe utalta a jogalkotó”. Máshol pedig arra hivatkoztak, hogy a „jelenlegi költségvetésünk ennek fizetését nem teszi lehetővé.”

Az iskolakezdési támogatás gyerekenként az augusztus 1-jén érvényes havi minimálbér bruttó összegének 45 százaléka, ami jelenleg 120 060 forint.

Mivel a támogatásról szóló jogszabály nem fogalmaz egyértelműen, így vita alakult ki arról, hogy a támogatásnak automatikusan kellene-e járnia, vagy a munkáltató dönthet annak odaadásáról.

A PDSZ is több visszajelzést kapott arról, hogy a tankerületi központok elutasítják a kérelmeket. Nagy Erzsébet a Telexnek azt mondta:

„Ha nem jár a támogatás, akkor kiüresítették a rendeletet.”

A szervezet jogászai is megvizsgálták a jogszabályt, és szerintük a rendelet alapján a munkáltató nem mérlegelhet, oda kell adni a tanároknak járó pénzt.

„Amennyiben a munkáltató mérlegelhetne, akkor a rendeletben nem kellene részletezni a jogosultság feltételeit, ez már önmagában is ellentmondásos”

– mondta Nagy Erzsébet.

A lap megkereste a Klebelsberg Központot, ahonnan azt a választ kapták, hogy "az iskolakezdési támogatás egy, a munkáltatók által választható, de nem kötelező támogatás." Hozzátették, a tankerületek a korábbi években sem adtak ilyen támogatást a pedagógusoknak.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.