A PDSZ jogászai szerint a rendelet alapján a munkáltatónak oda kell adnia a tanároknak járó pénzt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levélben kéri a Belügyminisztériumot, hogy adják oda az iskolakezdési támogatás fedezetét minden fenntartónak, és az ezzel kapcsolatos ellentmondások miatt tisztázzák a jogalkotói szándékot – írja a Telex.
Korábban az Eduline is megírta, hogy a tankerületek pénzhiányra hivatkozva több pedagógus iskolakezdési támogatására leadott igényét elutasították. Egyes tankerületek a döntést azzal indokolták, hogy az iskolakezdési támogatást a „munkáltató mérlegelési jogkörébe utalta a jogalkotó”. Máshol pedig arra hivatkoztak, hogy a „jelenlegi költségvetésünk ennek fizetését nem teszi lehetővé.”
Az iskolakezdési támogatás gyerekenként az augusztus 1-jén érvényes havi minimálbér bruttó összegének 45 százaléka, ami jelenleg 120 060 forint.
Mivel a támogatásról szóló jogszabály nem fogalmaz egyértelműen, így vita alakult ki arról, hogy a támogatásnak automatikusan kellene-e járnia, vagy a munkáltató dönthet annak odaadásáról.
A PDSZ is több visszajelzést kapott arról, hogy a tankerületi központok elutasítják a kérelmeket. Nagy Erzsébet a Telexnek azt mondta:
„Ha nem jár a támogatás, akkor kiüresítették a rendeletet.”
A szervezet jogászai is megvizsgálták a jogszabályt, és szerintük a rendelet alapján a munkáltató nem mérlegelhet, oda kell adni a tanároknak járó pénzt.
„Amennyiben a munkáltató mérlegelhetne, akkor a rendeletben nem kellene részletezni a jogosultság feltételeit, ez már önmagában is ellentmondásos”
– mondta Nagy Erzsébet.
A lap megkereste a Klebelsberg Központot, ahonnan azt a választ kapták, hogy "az iskolakezdési támogatás egy, a munkáltatók által választható, de nem kötelező támogatás." Hozzátették, a tankerületek a korábbi években sem adtak ilyen támogatást a pedagógusoknak.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
