Mi az az OPM, és miért kell minden nyolcadikosnak megírni?

„Szívesen dolgozom csapatban” – ilyen és ehhez hasonló állításokra kell válaszolnia a nyolcadikos diákoknak az országos pályaorientációs mérésen (OPM), amelyben segítséget kaphatnak arról, milyen irányban érdemes továbbtanulniuk.

Az

Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint

idén is 2500 intézmény több mint 4000 nyolcadik évfolyamos osztályából mintegy 75 000 tanuló vesz részt a vizsgálatban, amit az iskolákban szeptember 17. és október 9. között tartanak. Először a 2020/2021-es tanévben szervezték az OPM-et, így a mostani már az ötödik alkalom.

A mérés célja egyrészt a tanulók közvetlen tájékoztatása, másrészt az érintett szülők és pedagógusok figyelmének felhívása a pályaorientáció fontosságára és a sikeres pályaorientációt támogató eszközökre, módszerekre.

- olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.

A mérést az iskolákban tanórai keretek között végzik ősszel. Aki valamilyen okból nem tudja az iskolában kitölteni az OPM-et, például egyéni tanrend miatt, az otthon is válaszolhat 45 perc alatt a 90 kérdésből álló feladatsorra.

Nincs jó vagy rossz válasz

Nem kell megijednetek, hiszen leginkább az érdeklődési körötökre és a kompetenciáitokra kíváncsiak a mérés során. Így például olyan egyszerű kérdésekre kell válaszolnotok, hogy mennyire jellemző rád, hogy szívesen dolgozol csapatban. Itt az alábbi lehetőségek közül választhattok:

  • Így van.
  • Nem így van.
  • Nem tudom eldönteni.

Jó, ha tudjátok, hogy mindig csak egy választ jelölhettek be és nincsen rossz megoldás. Minden kérdés segíthet abban, hogy eldöntsétek, a későbbiekben milyen területen érdemes továbbtanulnotok.

Ha végeztetek egy kérdéssel, mindig kattintsatok a „tovább” gombra a következő kérdésre, a „vissza” gombbal pedig az előző kérdésre adott válaszotokat láthatjátok, amit a kérdőív lezárásáig még módosíthattok.

Fontos, hogy a használathoz nem kell regisztrálnotok, de a végén meg kell adnotok a mérési azonosítótokat. A visszajelző lapot elküldhetitek egy általatok megadott e-mail-címre, de a válaszaitokkal együtt is letölthetitek. Erre azonban csak október 9-ig van lehetőségetek.

Ne felejtsétek, az OPM-kérdőív kitöltése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy kiválasszátok milyen irányba tanulnátok tovább, azonban ötleteket adhat „a mérlegeléshez, az érdeklődéshez, felkészültséghez leginkább illeszkedő lehetőség kiválasztásához.”

A POM is segíthet a pályaválasztásban

Ha még ezután is bizonytalanok vagytok, akkor az Oktatási Hivatal ingyenes alkalmazása, a POM (Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszköz) is a segítségetekre lehet. Itt egy egyszerű e-mailes regisztráció után bárki (nem csak tanuló) kitöltheti az összesen négy - hosszabb-rövidebb kérdésekből álló - pályaválasztási kérdőívet. A POM a különböző szakmákról és képzésekről is tájékoztat, továbbá a lakóhelyetekhez közelebbi, a továbbtanulást biztosító intézményeket is felsorolja.

A négy teszt - érdeklődés, kompetenciák, személyes tulajdonságok és MTMI - egyenként 30-50 kérdésből áll, többségében azt kell kiválasztanotok, hogy mennyire jellemző rátok az adott állítás. Nagyrészt a klasszikus pályaválasztási tesztekben megszokott kérdésekre kell válaszolnotok, mint a "sokszor vannak szokatlan ötleteim" vagy a "szabadidőmben szeretek szerelni", de akad közöttük egy-két izgalmasabb állítás is. Mint például az, hogy mennyire jellemző rátok, hogy egyedül is szívesen megszerveznétek egy házibulit.

A kérdőívek kitöltése után visszajelzést kaptok magatokról, így kaphattok ötletet, javaslatokat, milyen irányba lenne érdemes továbbtanulnotok. Azt azonban nem szabad elfelejtenetek, hogy a POM segít a tájékozódásban, de végül választanotok, döntenetek nektek kell.

A POM-ot ezen a linken érhetitek el.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.