Ingyenes pályaorientációs felületet indított az Oktatási Hivatal, itt négyféle kérdéssor után kaphatunk segítséget, hogy merre menjünk tovább. Az érettségiző és az általános iskolát befejező fiatalokat is megcélozza az oldal.
Ingyenes, mindenki számára hozzáférhető pályaorientációs digitális felülettel segíti a továbbtanulás előtt álló fiatalokat a kormány – hívta fel a figyelmet Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.
A politikus itt azt mondta, a Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszközzel (POM) az Oktatási Hivatal honlapján a diákok kérdéssorokat tölthetnek ki, a program pedig megmutatja azokat a szakterületeket, amelyek a válaszok alapján a legjobban illenek a személyiségükhöz, érdeklődésükhöz, kompetenciáikhoz. Hozzátéve: a 283 szakmát tartalmazó adatbázissal dolgozó program célcsoportjai a középiskolai felvételi előtt álló végzős általános iskolások, valamint az érettségiző, felsőoktatásba készülő fiatalok.
A program weboldalára kattintva rögtön láthatjuk, hogy – bár ez az MTI-szemlében nem szerepelt – a felület egy uniós pénzből készült, egészen pontosan egy egymilliárd forintos ötéves projekt számos eleméből az egyik. A következő, amivel szembesülni lehet, hogy a használatához regisztrálni kell, ahol vélhetően adatvédelmi okokból csak keresztnevet kérnek be, sőt, kifejezetten kérik az esetleg a szöveget értelmezni kevésbé tudókat, hogy ne adják meg a vezetéknevüket. Ellenben e-mail címet meg kell adni, ami persze bármilyen lehet, de a többségnek azért benne szokott lenni a vezetékneve. A weboldalon ezután meg kell adnunk az alapadatokat, mikor születtünk, milyen típusú iskolába járunk és milyen településen lakunk, majd a kérdőívekre kattintva három kérdőív és matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai kompetenciákkal kapcsolatos feladatsor fogad.
Az „érdeklődés kérdőívre” kattintva 73 olyan kérdést tesz fel a rendszer, hogy szeretnénk-e a szabadban dolgozni, részfeladatokért felelni, gyerekekre vigyázni, önkénteskedni vagy éppen szeretjük-e, ha például egy sportcsapatban vezetőnek választanak minket. Bár olykor egészen konkrét, az egyik kérdés, például, hogy valaki szívesen lenne-e egy cégnél irodai asszisztens vagy előadóművész, esetleg szívesen dolgozna-e kórházban, amit egyáltalán nem ritka, hogy valaki mondjuk érettségizőként már el tud dönteni, de könnyen lehet, hogy ezzel már meg is válaszolta a kérdést.
De ennél általánosabb kérdéseket is feltesz, például, hogy érdekelnek-e a gépekkel működésével kapcsolatos tartalmak, művészeti programok vagy éppen tudok-e segíteni a szomszédoknak a ház körüli munkákban. Bár olyasmire, mint hogy szeretnénk-e embereken segíteni és mennyire vagyunk kreatívak, mintha többféle megfogalmazásban is rákérdezne. Az 58. kérdéstől már elkezd tömbösíteni és hat sornyi tevékenységről kell bekattintanunk, hogy tetszik vagy nem, esetleg közömbösek vagyunk vele kapcsolatban. Itt is mintha lenne duplikát, például tőlem kétszer is megkérdezte, szeretném-e különböző államformákat (demokrácia, diktatúra stb.) összehasonlítani. Mindkétszer azt jelöltem be, hogy tetszik ez a lehetőség. Végül azonban nem tudtam meg, mire jutott mindebből, mert eredményt csak akkor jelez ki, ha a másik hármat is kitölti valaki és akkor érhetők el az „én és a szakmák” és az „illik-e hozzám?” funkciók is.
Van viszont még egy érdekes lehetőség az oldalon, „hogyan látnak mások?” néven, ahol maximum tíz embernek meghívót lehet küldeni, hogy ők töltsék ki, szerintük mi jellemző rám. „Olyanokat kérj meg, akikről úgy gondolod, hogy jól ismernek, s az általuk adott visszajelzések fontosak lehetnek számodra!” – jellemzi ezt a funkciót az oldal.
(Kiemelt kép: pom.oktatas.hu/Eduline-képernyőmentés)
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
