Míg a kormányhivatal állítja, hogy minden tanuló számára van hely az állami intézményekben, a szülők szerint mégsem olyan egyszerű az elhelyezkedés.
A Budapest Főváros Kormányhivatala közleménye szerint a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) oktatási és nevelési intézményeinek bezárásának indokai továbbra is fennállnak – tette közzé az MTI.
A kormányhivatal szerin az több tízmilliós tartozások miatt az intézményekben a gyerekek víz-, villany- és fűtésszolgáltatás nélkül maradhatnak. Kiemelték, hogy minden érintett tanuló számára rendelkezésre áll hely az állami intézményekben, majd hozzátették azt is, hogy túlnyomó többségük már el is helyezkedett más intézményekben.
A helyzetet mégsem látják ilyen egyszerűnek azok a szülők, akiknek gyerekei a MET intézményeibe jártak, de most a bezárások miatt új helyet kellett keresniük.
A Népszavának nyilatkozó egyik érintett szülő szerint vesszőfutás volt, mire kitűnő tanuló lányát át tudták íratni másik iskolába. Abba bele sem mer gondolni, hogy mit kell átélniük a „sajátos nevelési igényű” gyerekek szüleinek.
A férfi elmondása szerint a kormányhivatal érvelése több sebből is vérzik. Bár a szülők tényleg igyekeztek minél hamarabb átjelentkeztetni a gyerekeiket, ezt attól való félelmükben tették, hogy máskülönben megjelenik náluk a gyámügy.
A bíróság emellett arra a megállapításra jutott, hogy a kormányhivatal, amikor törölte az iskolát a nyilvántartásból, egyáltalán nem vette figyelembe, hogy a „megfelelő testi és szellemi fejlődése érvényesülésének alkotmányos kötelezettsége körében” a szülő, a pedagógusok, valamint az iskolaigazgató ismerik a legjobban a tanulókat.”
A lap továbbá arról is beszámolt, hogy a törvényszék szerint a kormányhivatal eljárása nemcsak a fenntartó egyház jogát és jogos érdekét, hanem „a törölt intézményben jogviszonnyal rendelkező sajátos nevelési igényű tanulók jogos érdekeit is sérti, tekintettel arra, hogy esetükben készségfejlesztő pedagógiai program biztosította egyedi igényeiket, amely csak vélelmezhető, hogy az alperes által kijelölt nevelési intézményekben a tanulók átvételéhez szükséges rövid felkészülési idő alatt is ugyanolyan mértékben rendelkezésre áll.”
Arról, hogy miket tapasztaltak a szülők közvetlenül azután, hogy megtudták új iskolát kell keresni a gyerekeiknek, ebben a cikkünkben olvashattok:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
