Nem indult zökkenőmentesen a 2024/25-ös tanév.
Tóth Tünde, a PSZ alelnöke a Reggeliben arról beszélt, hogy a pedagógushiány nem csökkent, aminek enyhítésére több helyen nyugdíjas tanárokkal próbálják megoldani az oktatást – írja az RTL.hu.
Az alelnök a műsorvezetőknek elmondta, hogy a pedagógushiány - az utóbbi évekhez hasonlóan – továbbra sem csökkent. A Magyar Nemzeti Bank nyáron megjelent tanulmánya 16 ezer fősre becsüli a pedagógushiányt, mások szerint azonban ennél is magasabb, akár 30 ezer szakember is hiányozhat az oktatásból.
Bár a PSZ jelenleg nem tud olyan intézményről, ahol a pedagógushiány miatt ne kezdődött volna el a tanév, azonban olyanról igen, ahol igazgató nélkül kezdődik a tanév. Augusztusban a Belügyminisztérium többek között egy szolnoki, három csepeli és a budapesti VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatójának is elutasította a pályázatát.
Emellett, ahogyan már korábban a sajtó beszámolt róla, olyan esetről is tudni, ahol a pedagógusok egyötöde mondott fel nem sokkal a tanévkezdés lőtt.
Az intézmény 55 pedagógusából összesen tizenketten hagyták ott az egyik isaszegi iskolát. A szeretlekmagyarország.hu szerint a Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Technikumból távozó tanárok elsősorban az új igazgató által teremtett légkörrel voltak elégedetlenek.
Szintén elkeserítő a helyzet a szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumában is. Ahogyan azt az Eduline is megírta, az intézmény augusztus 30-án kaptam meg a kormányhivatal határozatát a működési engedélyeik visszavonásáról. Emiatt kevesebb, mint egy napja maradt a szülőknek, hogy új iskolát keressenek a gyerekeiknek.
Tóth Tünde a műsorban arról is beszélt, hogy egyre nagyobb problémát okoz az óvodapedagógusok, a gyógypedagógusok és a tanítók hiánya. Jelenleg is tudnak olyan oktatási intézményekről, ahol 80 éves óvodapedagógus és 78 éves matektanár dolgozik.
Augusztus végén megnéztük, hogy hány betöltetlen pedagógus pozíció van a Közszolgállás Portálon. Az erről szóló cikkünket itt tudjátok megtekinteni:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
