Az apa nem fogadja el az iskola érvelését.
Lezárult az iskola belső nyomozása egy májusban történt ügy kapcsán, amikor is egy 10 éves kemecsei fiút iskolatársai annyira megrugdostak, hogy el kellett távolítani a lépét – tette közzé az RTL Híradó.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, május 8-án (szerdán) a református egyház fenntartásában működő kemecsei általános iskolából egy 10 éves fiút szállítottak kórházba, miután négy 10-12 év közötti lány rátámadt az iskolaudvaron és úgy megverték, hogy megrepedt a lépe.
A fiút egy szünetben, fogócskázás közben bántalmazta több lány iskolatársa: az egyikük lerántotta a földre, a többiek pedig megrugdosták. Az ügy kapcsán az iskola belső vizsgálatot indított, amely az RTL információi szerint már az esetet követően 12 nappal lezárult. Az intézmény szerint az akkor felügyelő pedagógusok nem követtek el mulasztást, illetve:
„a tanulók felelőtlen játéka vezetett a tanuló súlyos sérüléséhez”.
A bántalmazott diák édesapja azonban úgy gondolja, hogy több tanárnak is figyelnie kellett volna, vagy hamarabb észrevennie az esetet, ami az intézmény szerint annyira gyorsan történt, hogy elkerülhetetlen volt annak a súlyos következménye.
Az apa szerint:
„ha a megfelelő mennyiségű pedagógus kint lett volna az udvaron, akkor valószínűleg ez nem történt volna meg.”
Az ügyben feltételezhetően négy lány volt érintett, akik közül még csak egyikük töltötte be a 12. életévét. A vizsgálati jegyzőkönyv alapján a diákok először elismerték, azonban később már tagadták tettüket és megváltoztatták a vallomásukat. Jelenleg szakértő és pszichológus bevonásával vizsgálják, hogy a 12 éves lány tudatában volt-e tettének súlyával.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
