Bár a nyárnak legfőképp a pihenésről és a kikapcsolódásról kell szólnia, a saját dolgotokat könnyítitek meg, ha szórakoztató regények mellett azt is megnézitek, milyen kötelező olvasmányok lesznek a következő tanévben, és beszerzitek őket. Mutatjuk, miket kell elolvasni ötödik és hatodik osztályban.
Ha ötödik vagy hatodik osztályba készültök, vagy a gyereketek lesz ötödikes vagy hatodikos a következő tanévben, a 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint meghatározott kerettanterv az alábbi kötelező olvasmányokat írja elő:
Továbbá egy ifjúsági vagy meseregény, amit a kerettantervben felsorolt művek közül a szaktanár jelöl ki, és egy világirodalmi ifjúsági regény, amit szintén a szaktanár jelöl ki.
A kerettantervet innen tölthetitek le.
Járjatok könyvtárba, keressétek őket antikváriumokban
Ha még nem vásároltátok meg a fentebb felsorolt olvasmányok valamelyikét, és nem is szeretnétek beszerezni őket, érdemes ellátogatnotok a helyi könyvtárba, hiszen a kötelező olvasmányokból általában több példányt is megtalálhattok, éppen azért, mert sokan keresik őket.
Ha pedig inkább megvásárolnátok a könyveket, de szívesen spórolnátok és nem ragaszkodtok ahhoz, hogy új könyvek legyenek, érdemes benéznetek az antikváriumokba, ahol szép állapotú, de régebbi kiadású, használt könyveket találhattok. A nagyobb városok utcáit járva pedig számos helyen találkozhattok olyan "utcai szekerekkel", amik használt könyvekkel vannak megpakolva. Kis szerencsével ezeknél is rábukkanhattok kötelező olvasmányokra.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
