Egyre több a nyugdíjba vonuló, és egyre kevesebb a pályakezdő pedagógus.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss helyzetkiértékelésből kiderült, hogy nagyságrendileg 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból – írja a Népszava.
A Magyar Közgazdasági Társaság által szervezet kerekasztal-beszélgetésen július 3-án mutatták be az MNB kutatását, amelynek adataiból kiderült, hogy négy év alatt mintegy negyedével csökkent a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók száma. Az 50 év feletti pedagógusok aránya pedig a kétszeresére emelkedett az elmúlt húsz évben.
Súlyos tény az is, hogy a pályakezdők száma 15-ről 7 százalékra csökkent, valamint a 60 évesnél idősebbek aránya 3 százalékról 15-re emelkedett.
Ezek alapján azt lehet látni, hogy nincs elég utánpótlás a szakmában, a következő évben pedig lényegesen kevesebb lesz a pályakezdő, mint a nyugdíjba vonuló pedagógus.
Az MNB elnöki főtanácsadója a beszélgetésen azt is kiemelte, hogy bár lényegesen emelte a kormány a pedagógusok bérét, ez még mindig „a harmadik legalacsonyabb felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbéréhez viszonyítva az OECD országok között.”
A kidolgozott megoldási javaslatok között szerepel az is, hogy a további béremelések mellett figyelembe kellene venni a diplomás átlagbér alakulását; a túlórákat, helyettesítéseket ki kell fizetni, jutalmazási rendszert kell kialakítani, és az előmeneteli rendszert is “finomhangolni” kell.
Hasonló adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal is, akiknek a tájékoztatása szerint az idei tanévben az általános iskolai főállású pedagógusok száma 1200 fővel kevesebb, mint az előző évben. A legmagasabb arányban pedig a 55 és a 60 év közötti dolgozók vannak, közel 19 százalékkal. A 30 évnél fiatalabb pedagógusok csupán a 6,7 százalékát tették ki a főállásban dolgozó kollégáknak.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
