Egyre több a nyugdíjba vonuló, és egyre kevesebb a pályakezdő pedagógus.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss helyzetkiértékelésből kiderült, hogy nagyságrendileg 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból – írja a Népszava.
A Magyar Közgazdasági Társaság által szervezet kerekasztal-beszélgetésen július 3-án mutatták be az MNB kutatását, amelynek adataiból kiderült, hogy négy év alatt mintegy negyedével csökkent a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók száma. Az 50 év feletti pedagógusok aránya pedig a kétszeresére emelkedett az elmúlt húsz évben.
Súlyos tény az is, hogy a pályakezdők száma 15-ről 7 százalékra csökkent, valamint a 60 évesnél idősebbek aránya 3 százalékról 15-re emelkedett.
Ezek alapján azt lehet látni, hogy nincs elég utánpótlás a szakmában, a következő évben pedig lényegesen kevesebb lesz a pályakezdő, mint a nyugdíjba vonuló pedagógus.
Az MNB elnöki főtanácsadója a beszélgetésen azt is kiemelte, hogy bár lényegesen emelte a kormány a pedagógusok bérét, ez még mindig „a harmadik legalacsonyabb felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbéréhez viszonyítva az OECD országok között.”
A kidolgozott megoldási javaslatok között szerepel az is, hogy a további béremelések mellett figyelembe kellene venni a diplomás átlagbér alakulását; a túlórákat, helyettesítéseket ki kell fizetni, jutalmazási rendszert kell kialakítani, és az előmeneteli rendszert is “finomhangolni” kell.
Hasonló adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal is, akiknek a tájékoztatása szerint az idei tanévben az általános iskolai főállású pedagógusok száma 1200 fővel kevesebb, mint az előző évben. A legmagasabb arányban pedig a 55 és a 60 év közötti dolgozók vannak, közel 19 százalékkal. A 30 évnél fiatalabb pedagógusok csupán a 6,7 százalékát tették ki a főállásban dolgozó kollégáknak.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
