Egyre több a nyugdíjba vonuló, és egyre kevesebb a pályakezdő pedagógus.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss helyzetkiértékelésből kiderült, hogy nagyságrendileg 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból – írja a Népszava.
A Magyar Közgazdasági Társaság által szervezet kerekasztal-beszélgetésen július 3-án mutatták be az MNB kutatását, amelynek adataiból kiderült, hogy négy év alatt mintegy negyedével csökkent a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók száma. Az 50 év feletti pedagógusok aránya pedig a kétszeresére emelkedett az elmúlt húsz évben.
Súlyos tény az is, hogy a pályakezdők száma 15-ről 7 százalékra csökkent, valamint a 60 évesnél idősebbek aránya 3 százalékról 15-re emelkedett.
Ezek alapján azt lehet látni, hogy nincs elég utánpótlás a szakmában, a következő évben pedig lényegesen kevesebb lesz a pályakezdő, mint a nyugdíjba vonuló pedagógus.
Az MNB elnöki főtanácsadója a beszélgetésen azt is kiemelte, hogy bár lényegesen emelte a kormány a pedagógusok bérét, ez még mindig „a harmadik legalacsonyabb felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbéréhez viszonyítva az OECD országok között.”
A kidolgozott megoldási javaslatok között szerepel az is, hogy a további béremelések mellett figyelembe kellene venni a diplomás átlagbér alakulását; a túlórákat, helyettesítéseket ki kell fizetni, jutalmazási rendszert kell kialakítani, és az előmeneteli rendszert is “finomhangolni” kell.
Hasonló adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal is, akiknek a tájékoztatása szerint az idei tanévben az általános iskolai főállású pedagógusok száma 1200 fővel kevesebb, mint az előző évben. A legmagasabb arányban pedig a 55 és a 60 év közötti dolgozók vannak, közel 19 százalékkal. A 30 évnél fiatalabb pedagógusok csupán a 6,7 százalékát tették ki a főállásban dolgozó kollégáknak.
Véget ért a 2023/2024-es tanév, ezért megnéztük, mennyi pedagógus-álláshirdetés található a Közszolgállás Portálon. A számok alapján sok helyen nem lesz egyszerű az őszi tanévkezdés.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
