A gyerekek délelőtti veszekedése kapcsán délután az egyik apuka úgy megfenyegette a másik szülőt, hogy rendőrt kellett hívni.
Kivonult a rendőrség a VIII. kerületi Tömő utcai óvodához hétfő délután – írja a hvg.hu, majd hozzátették, hogy az óvodában két gyerek vitatkozott össze, ezért délután az egyik apuka megfenyegetette a másik gyerekért érkező szülőt.
Szerencsére nem sérült meg senki, de a rendőrök a fenyegetőző férfit elfogták, és előállították. Az apukával szemben zaklatás miatt indítanak eljárást.
Nem ez az első eset, amikor rendőröknek kellett közbelépni Budapesten szülő indulatos viselkedése miatt.
Az Eduline is beszámolt arról, hogy még ősszel az egyik IX. kerületi általános iskolában becsengetés után, előzetes időpontegyeztetés nélkül ment be egy anyuka, hogy a gyereke osztályfőnökével beszéljen. A portás hiába szólt rá, az asszony ezt figyelmen kívül hagyta.
Ekkor lépett közbe az iskolaőr. Hiába kérte az édesanyától hagyja el az épületet, mert tanítási idő van, a nő nem hallgatott rá. Kopogás nélkül benyitott fia osztálytermébe, és indulatosan kérdőre vonta az osztályfőnököt.Az iskolaőr közben odaért a teremhez, és közölte a szülővel, ha nem működik együtt, ki fogja vezetni. A 27 éves nő továbbra is kiabált és azt mondta, hogy nem érhetnek hozzá. Ezután az iskolaőr figyelmeztette, ilyen viselkedésnek nincs helye a tanteremben a gyerekek előtt, és megfogta a karját. A nő azonban kirántotta a kezét, és a tanári asztalnak lökte az iskolaőrt, aki ezután értesítette a rendőrséget.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
