A késelő bőnyi hatodikos szülei között annyira megromlott a viszony, hogy az anya feljelentette az apát a rendőrségen.
Az Eduline is beszámolt arról, hogy hétfőn egy hatodikos kislány egy késsel szívtájékon szúrt egy másik kislányt a bőnyi iskolában.
"A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére 2024. április 29-én 8 óra 45 perckor érkezett bejelentés, miszerint a bőnyi Szent István Általános Iskolában egy fiatal lány megszúrta tanulótársát, aki súlyosan megsérült" - írja az esettel kapcsolatban a police.hu.
A Népszavának a megkéselt kislány édesanyja azt mondta, hogy nem haragszik a késelő gyerekre, neki csak egy a fontos, hogy a lánya életben maradjon, azonban azt nem érti miért visz kést egy hatodikos gyerek az iskolába.
A Telex helyszíni beszámolójából kiderült, hogy a késelő kislány viselkedése az utóbbi időszakban nagyon furcsa lett. Vérfarkasokat utánzott és furcsa üzeneteket küldött társainak, amiket később aztán visszavont, majd halállistát is készített. A rendőrség szerint a listán pirossal írta azok nevét, akiket meg akart ölni, és zölddel azokét, akiket nem.
A késelő gyerek édesanyja azt mondta, hogy az apával már régóta megromlott a viszonyuk, korábban a rendőrségen is feljelentette. Az elmúlt hétvégén pedig a férfi úgy megfenyegette, hogy rendőrt hívott.
Az anya szerint feltehetően ez is szerepet játszhatott a gyereke viselkedésében.
A Népszavának egy nagypapa is nyilatkozott, akinek az unokája szintén a bőnyi iskolába jár. Ő azt mondta, hogy a furcsa viselkedéséért a késelő kislányt néha piszkálták.
Nagy Ágnes ezredes az esettel kapcsolatos sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a késelő hatodikost csendes, jó tanuló gyereknek ismerték. A motivációját pedig büntetőeljárás keretében vizsgálják, ahol a kora ellenére védő és törvényes képviselő jelenlétében, gyanúsítottként vonják felelősségre.
A megszúrt kislányt jelenleg is a győri kórházban ápolják, az életmentő műtétet már elvégezték rajta. Az állapota életveszélyes, de stabil.
A Győri Tankerületi Központ pedig iskolapszichológusokat kért fel, hogy segítsenek a diákoknak és a pedagógusoknak feldolgozni a krízist.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
