A bevezetett programmal a diákok nem csak új ismereteket szerezhetnek, de a környezetvédelemből is kivehetik a részüket.
Több mint tíz éve kezdődött a „Vizes iskolák” című iskolai program Bécsben, amellyel a főváros a cukros üdítőkről a csapvíz ivására szeretné átszoktatni a diákokat - írja a medicalonline.hu.
A programhoz már több mint 350 általános- és középiskola csatlakozott, aminek köszönhetően 120 ezer diák ma már kizárólag csapvizet iszik. A főváros célja többek között, hogy a diákok ezzel megtanulják, miért fontos a megfelelő vízfogyasztás, ráadásul később otthon is nagyobb eséllyel választják majd a csapvizet az üdítők helyett.
Minden új résztvevő a tanévkezdéskor egy kulacsot kap ajándékba a vízműtől, amit az oktatási intézményekben is használhatnak, ezzel is azt a célt szolgálva, hogy minél kevesebb műanyag üvegeket vásároljanak. Ennek pedig már látható eredménye is van, ugyanis a program indulása óta, az elmúlt tíz évben több mint tízmillió PET-palacktól kímélték meg a környezetet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
