A fenntartóváltást az egyetem szerint az iskola oktatói, nevelői, szülői és diákközössége is támogatja.
A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) az Economx-nak megerősítette, hogy a tervek szerint nemsokára átveszik a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium fenntartását az államtól.
Érdemes megjegyezni, hogy a fenntartóváltás ötletével az egyetem közlése szerint maga az intézmény kereste meg őket körülbelül egy évvel ezelőtt. A szakmai egyeztetések azóta tartanak. A SZIE úgy fogalmazott, hogy az iskola oktatói, nevelői, szülői és diákközössége is támogatja a kezdeményezést.
Nem ez az egyetlen iskola, ami az egyetemhez kerülne. Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a szintén győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium fenntartását is átvenné a SZIE.
A Belügyminisztériumnál február végéig közel 60 iskola esetében jelezték egyházak vagy alapítványok, hogy átvennék az állami intézményt a tankerülettől.
Nem mindenhol örültek a szülők a fenntartóváltásnak. A Gábor Dénes Egyetem azért lépett vissza a Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium átvételétől, mert már a bejelentés híre is óriási tiltakozáshullámot váltott ki az érintett szülők és diákok körében.
Később pedig Milton Friedman Egyetem is visszalépett a Veres Péter Gimnázium átvételétől, miután a szülők aláírásgyűjtésbe kezdtek a fenntartóváltás ellen.
Részletesen az iskolák fenntartóváltásával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
