Részben figyelembe vették a gyermekorvosok kérését, de a kormány javaslata inkább a szülők dolgát könnyítené meg.
Az iskolai orvosi igazolások rendszerének megváltoztatásáról is dönt hamarosan az Országgyűlés, már ma a parlament elé kerül „A belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról” szóló javaslat, mely egyebek mellett az igazolások „gyártásának” a szabályait is pontosítja – írta meg a Népszava.
A házi gyermekorvosok évek óta küzdenek azért, hogy csökkenjen az adminisztrációs terhük, ennek ellenére tavaly szeptembertől még tovább szigorodott a rendszer. Az új szabály szerint a betegség miatti óvodai-iskolai hiányzást a szülő már nem, csak az orvos igazolhatja.
Február közepén Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke azt mondta, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) és a Kréta rendszer összekötése vethetne véget az iskolai igazolások kiadásának. Szerinte a két online rendszer összekötésével a pedagógusok a saját informatikai rendszerükben láthatnák a kiadott orvosi igazolást, és az adott betegség becsült gyógyulási idejét.
A jogalkotók elé most kerülő módosítás összekötné az EESZT-t a Kréta rendszerrel. Ha ez megtörténik, akkor a szülő kérésére az orvos elektronikusan is továbbíthatja a gyerekek betegségéről, illetve a testnevelés óra alóli felmentésről szóló igazolást.
"Ez nem old meg semmit, újabb plusz adminisztrációs teher" – reagált a lapnak a javaslatra Póta György házi gyermekorvos, aki szerint a tervezetben jelzett módosítás kifejezetten időrabló, és nehezíti az orvosok dolgát. Az igazolások adminisztrációjának könnyítését szerinte az jelentené, ha nem kellene az orvosnak vizsgálatot végeznie olyan esetekben, amikor a szülő is el tudja dönteni, hogy a gyereke mehet-e iskolába.
"A mi eredeti javaslatunk az volt, hogy csak a betegség meglétének tényét vezessük fel az E-térbe, hogy a tanár felé igazolja, a gyerek orvosi okból van otthon és nem azért, mert lóg" – magyarázta.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
