Elindult a köznevelési intézmények modellváltása?

Február végére már hatvan iskola fenntartóváltására benyújtott kérelem érkezett a Belügyminisztériumhoz.

Az iskolák alapítványokhoz való átkerülésével egy a felsőoktatási modellváltáshoz hasonló folyamat indulhat el a közoktatási intézményeknél – írja a HVG csütörtökön megjelenő lapszáma.

Az elmúlt időben egyre több közoktatási intézménynél tapasztalható, hogy fenntartásuk kikerül az állam alól. Az első ilyen eset a fővárosi Szinyei Merse Pál Gimnáziummal történt, amely tavaly márciusban került át az alapítványi fenntartású Óbudai Egyetemhez (ÓE).

Mint nemrég kiderült, az egyetem újabb két székesfehérvári iskola fenntartásának átvételét is kérte, köztük a Teleki Blanka Gimnáziumét, ahol korábban a miniszterelnök is tanult. A lap értesülései szerint azonban a Belügyminisztériumban „nem tudnak” a tömeges modellváltásról.

Azonban máshol is tervben van már az iskolák fenntartóváltása. Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a budapesti Tamási Áron Gimnáziumot a Gábor Dénes Egyetem venné át a tankerülettől, amit utána felmenő rendszerben fizetőssé szeretne tenni.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében felszólította az államot, hogy állítsa le az állami közfeladatokat ellátó közoktatási intézmények egyházaknak és alapítványi egyetemeknek történő átadását.

"Ha egy önkormányzati vagy állami fenntartású intézményt egyház vagy felsőoktatási intézmény vesz át, azzal megszűnik az intézmény kötelező felvételi körzete, nem fogja felvenni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, a szegregáció mértéke ezáltal nő"

- fogalmazta meg a PDSZ.

A benyújtott kérelmekről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár fog dönteni május végéig.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.