Február végére már hatvan iskola fenntartóváltására benyújtott kérelem érkezett a Belügyminisztériumhoz.
Az iskolák alapítványokhoz való átkerülésével egy a felsőoktatási modellváltáshoz hasonló folyamat indulhat el a közoktatási intézményeknél – írja a HVG csütörtökön megjelenő lapszáma.
Az elmúlt időben egyre több közoktatási intézménynél tapasztalható, hogy fenntartásuk kikerül az állam alól. Az első ilyen eset a fővárosi Szinyei Merse Pál Gimnáziummal történt, amely tavaly márciusban került át az alapítványi fenntartású Óbudai Egyetemhez (ÓE).
Mint nemrég kiderült, az egyetem újabb két székesfehérvári iskola fenntartásának átvételét is kérte, köztük a Teleki Blanka Gimnáziumét, ahol korábban a miniszterelnök is tanult. A lap értesülései szerint azonban a Belügyminisztériumban „nem tudnak” a tömeges modellváltásról.
Azonban máshol is tervben van már az iskolák fenntartóváltása. Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a budapesti Tamási Áron Gimnáziumot a Gábor Dénes Egyetem venné át a tankerülettől, amit utána felmenő rendszerben fizetőssé szeretne tenni.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében felszólította az államot, hogy állítsa le az állami közfeladatokat ellátó közoktatási intézmények egyházaknak és alapítványi egyetemeknek történő átadását.
"Ha egy önkormányzati vagy állami fenntartású intézményt egyház vagy felsőoktatási intézmény vesz át, azzal megszűnik az intézmény kötelező felvételi körzete, nem fogja felvenni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, a szegregáció mértéke ezáltal nő"
- fogalmazta meg a PDSZ.
A benyújtott kérelmekről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár fog dönteni május végéig.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
