A duális szakképzésben tanuló diákok amellett, hogy iskolába járnak és szakmát szereznek, még dolgoznak is. A munkájukért pedig fizetést is kapnak, középiskolásként nem is keveset.
A duális szakképzésben tanuló diákok minimálbér 43-72 százalékát kaphatják meg fizetésként a képzőhelyükön, így a munkabérük akár havonta akár aa 170 ezer forintot is elérheti. Fontos azonban megjegyezni, hogy mivel fizetést kapnak, a duális képzésben tanulók nem kapnak szakképzési ösztöndíjat.
A pontos összegről a diák és a képzőhely állapodik meg. Az Innovatív Képzéstámogató Központ tájékoztatása szerint hogy végül pontosan mekkora lesz a fizetés, az függ a tanuló szakmai felkészültségétől és a tanulmányi eredményétől is.
Ezen kívül a diákot megilleti az adott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos, de legfeljebb évente a minimálbér összegének megfelelő mértékű egyéb juttatás is. Az egyéb juttatások természetesen a ledolgozott napokkal arányosan járnak.
A szakképzési ösztöndíjakkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
